Helyzetjelentés

2009.11.20. 05:15 9 hozzászólás zoli vagyok

Hát bazmeg, nem mertem már visszaaludni. Komolyan. Az agyam valamiért úgy döntött, hogy kizárólag fosatós rémálmokkal szórakoztat.

Az megvan, hogy az egyik pillanatban még oldalra hajtott fejjel alszol, a következőben meg már kalapáló szívvel ülsz az ágyban, és még nem tiszta, hogy a külvilág jött-e be az álmodba, vagy az álom rántott ki a külvilágba? Most pont így indult, álmomban valami dolgot vizsgálgattam, egyre közelebb és közelebb hajolva, filmekben ilyenkor direkt elandalító, halk zene menne, már szinte hozzáér az orrom, elmélyülten böngészem... mire hirtelen az arcomba robban! Bazmeg, úgy megijedtem, csoda, hogy nem vetődtem rá Björkre, megvédeni a detonációtól. Aztán meg percekig ültem az ágyban, és azon matekoltam, hogy ha mondjuk tényleg felrobbant volna a cirkó kazánja, akkor nem lenne  most ilyen kuss, hanem épp ripityára törne minden a konyhában, és azt azért hallanám.

Jó, aludjunk vissza. Nagy vágással (nyilván a mozi az ébrenlétem alatt is pörgött, csak kihagytam pár jelentetet, mint mikor a reklám elején kimész cigizni, és a csajod ugyan integet ki az erkélyre, ahol szívod, hogy folytatódik, de még nem végeztél, és lemaradsz a folytatásról) egy totál más helyen vagyok, valószínűleg a robbanás miatt koszosan, véresen, kormosan, a ruhám nincs meg, helyette egy három számmal nagyobb, ronda nadrág van rajtam, valami másik sráccal megbilincselve ülünk a földön, egy udvar sarkában. Épp a fogvatartónk gonosz kislánya játszik velünk, kábé úgy, mint mikor a gyerekek kitépik a légy szárnyait. Hoz mindenféle tablettákat, valami drog, mert szeretné látni, hogy milyen viccesek leszünk tőlük - én meg habozás nélkül be is veszek egy marokkal, mert akkor legalább nem ez van. Álom az álomban, mindenféle víziók jönnek, és a legdurvább hullámvasút tetőpontján megint felriadok.

Na jó, hát én már nem merek aludni, mondom, inkább kimegyek egy cigire, aztán meg megírom nektek ezt, meg hogy mi van egyébként.

Egyébként még az van, hogy hétfőn megyek fogorvoshoz. Az még nem lejátszott meccs, hogy melyik fogam miatt: az ugye megvan, hogy igazi balfasz módjára (mintha tehetnék róla) mind a négy bölcsességfogamat sikerül vízszintesen növeszteni, ott fekszenek rejtve, ki se dugják a fejüket, hanem nekitolatnak a szélső fogaimnak. Pedig egyébként tök szabályos a fogsorom, erre ezek a rohadékok el akarják baszni. A bal alsó rendszeresen be is gyullad - lehet, hogy most is ez van, de a fájdalom valahogy más, mint korábban... úgyhogy nem kizárt, hogy az egyébként már agyomtömött bal alsó hetesemmel van megint gond. Brrr.

Ha a fogorvosos kör megvan, akkor megszervezek magamnak egy H1N1-oltást is. Direkt nem írtam itt eddig erről, nem voltam biztos abban, hogy mit is gondoljak a dologról, de most elhatároztam magam, 51-49-re nyert az oltás. Valamelyik oltópontban  letudom. Majd kifejtem később.

Este volt kollégákkal találkozom, végre, vasárnap meg megyünk Björk szüleihez Békásra, és az is jó lesz.

Na, ez van most. 

Csekk it out

2009.11.19. 14:04 62 hozzászólás zoli vagyok

Látjátok, ez megint olyan ügy, ami bizonyos szempontból apróság, viszont jól példázza, hogy nálunk az apró ügyeket is szarul intézik. Nem gondolják végig; fel sem merül, hogy az átlagzolik felé ez hogy csapódik le.

Arra gondolok, hogy egy, a közelmúltban megjelent hír szerint jövő májustól a sárga csekkeken szereplő dátumnál legalább két nappal korábban kell befizetniük a pénzt a postán. Azaz, ha a villanyszámlán az szerepel, hogy november 21, akkor november 19-ig kell befizetnem a postán a pénzt. Már a "módosítás", illetve "határozat" (azért rakom idézőjelbe, mert a tudósításokban a nyilatkozó jegybank tudatosan elkeni a döntéshozó személy vagy intézmény megnevezését - gondolom, ők voltak) kihirdetésével is vannak gondok: mínuszos hírek, ad hoc tévés anyagok jelentek csak meg róla, holott a hatszázadik enefü-kampány meg lendületbenazország helyett épp az ilyen dolgokat kéne rendesen bemutatni, hivatalos kampányban is nyomatni.

Igaz, így, altatva az ügyet, kevesebben kapják fel a fejüket arra az indoklásra is, miszerint "a módosításra azért van szükség a pénzügyi szakemberek szerint, mert az átutalás a postán keresztül mintegy két napig tart.". És? Mi dolgom van nekem azzal? Én tehetek róla, hogy az állami posta szarul működik, analfabéta kézbesítőkkel, csomagtolvajokkal, korrupciós közbeszerzésekkel és kinyomozhatatlanul eltűnő levelekkel rontják a szolgáltatást? Vagy arról talán én tehetek, hogy továbbra is ül a posta a csekk-monopóliumon, és többek között épp azért lassú a rendszer, mert nem mehetek be a saját bankomba csekket befizetni, hanem a postán kell mérföldes sorokat kiállnom, ahol a hat ablak közül egy van csak nyitva? És főleg, amikor pont ez a posta eleve rohadt sokára kézbesíti nekem a csekket, még én legyek tekintettel rá?

*

Ugyanez a fű alatt végrehajtott módosítás azonban már most megjósolható zavarokat fog okozni. Már látom, ahogy az ELMŰ és a Főgáz ügyfélszolgálati irodáján századszorra is azt próbálják elmagyarázni az egyébként jószándékú, csak a változásról nem értesített ügyfélnek, hogy igaz, hogy a csekkre huszonegyedike van írva, és ő már huszadikán befizette, de mégis elkésett egy nappal.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a csekk kiállítója az általános, kétnapos határidőtől eltérő időtartamot is meghatározhat, de ez esetben mindkét dátumot fel kell tüntetnie a csekken, azaz lesz egy befizetési és egy beérkezési határidő, amit persze szintén megért az okosabbja ("ha csak egy dátum van, akkor abból ki kell vonni kettőt, ha meg kettő van, akkor a korábbi számít, de abból már nem kell kivonni semmit") - de ugyanúgy csak egy spekuláció eredménye, egy tipp, ahogy a két nap, és ugyanúgy fölösleges bonyolítás.

Mert mi a célja ennek az egésznek? Az, hogy a csekk kibocsátója az általa meghatározott határidőre megkapja a követelt összeget, és értesüljön is arról időben. Nos, a mindenféle határozatok meg levonások meg kétféle határidők manipulálása helyett mondok egy nagyon egyszerű megoldást, olyat, amihez nem kell sem a jegybank, sem bármiféle jogalkotó szerv, sem új rutinok a befizetésben:

Egyszerűen írja rá AZT. Igen, azt a két nappal korábbi dátumot. Ha azt akarja, hogy neki november 21-re ott legyen a számláján a pénz, és értesülhessen is róla, akkor egyszerűen írja rá, hogy "befizetési határidő november 19."! Vonja ki ő, ne is tudjak arról, hogy neki egyébként mikor ér oda a pénz, ha így is, úgy is 19-én kell befizetnem a villanyszámlát. Írja rá, és nem kell semmit variálni, meg minket, civileket basztatni ilyen hülyeségekkel. 

*

És még egy megjegyzés: megint épp azt a megoldást nehezítik és szűkítik, ami egyébként a legkisebb, konkrétan 0 Ft költséggel jár a fogyasztó számára, aminél nincs profittermelő "kapcsolódó szolgáltatás". Ha ugyanis nem sárga csekken fizetsz be, akkor ott az egyszerű átutalás, amikor a bankodat bízod meg, hogy a számládról utalja a pénzt; de ezt egyrészt nem lehet minden szolgáltatónál megtenni, másrészt pedig az átutalás pénzbe kerül, harmadrészt pedig nem marad nálad a befizetést igazoló szelvény, amivel a kezedben mehetnél üvölteni az ügyfélszolgálatra, ha azt állítják, hogy nem fizetted be a villanyszámlát. Egyébként az átutalást használom én is, diákhitelt, albérleti díjat, pár dolgot így fizetek - de mindent nem tudok és nem is akarok.

A másik lehetőség a csoportos beszedési megbízás, ahol előre felhatalmazod a szolgáltatót, hogy mindig emelje le a szükséges összeget - ez is plusz költséggel jár azonban, nem mellesleg pedig a magyar szolgáltatók egy jó része képtelen felelősen viszonyulni ahhoz, hogy szabad hozzáférése van a számládhoz. Végül pedig elmehetsz személyesen is befizetni a pénzt a szolgáltatóhoz, de aki már egyszer is megpróbálta egy nagy közüzemi cég ügyfélszolgálatán a sort végigvárni, az tudja, hogy ha minden számlát így próbálna kiegyenlíteni, akkor év végére már csak fizetés nélküli szabadságra tudna menni.

De persze dacára mindennek, épp a csekkeseket szívatják. Méghozza kifejezetten ostoba, hülye módon.  

Lásd még:

Sárga csekk költségei - ki köteles viselni?

fogyasztok.hu

Hajdú, bazmeg!

2009.11.18. 07:12 20 hozzászólás zoli vagyok

Nem tudom szebben közölni: vedd végre tudomásul, hogy a nőd a nagyközönség számára  jelenleg egy feltöltőkártyás bérbige, aki egyedül ahhoz ért, hogy rendszeres időközönként levetkőzik.

Nincs azzal baj, hogy a nőd nem vitte többre, kötött egy kompromisszumot, amikor egy ronda és ostoba törpével bútorozott össze (igen, ez vagy te), mert így van zsé, meg így elég puncivillantás és dubajozás nélkül meztelenkedni. Még azzal sincs nagyobb baj, hogy modellnek hazudjátok a Tesco "divatbemutatóján" fellépő csajodat, vagy ugyanőt szépségkirálynőnek, mióta egyszer Miss BKV volt.

Csináljátok, élni kell valamiből.

De az bazmeg, hogy akárhányszor a hivatásos vetkőző nőd bugyiban fotóztatja magát, te mindig, te sokadszor is eljátszod, hogy mennyire feldúlt férfiállat vagy, hogy minden egyes alkalommal azt kell olvasnom, hogy már megint felbőszültél azon, hogy a pucérkodásból élő nődet nem megfelelően akartál pucérságában fotózni, az kifordítja a gyomromat. Hát a rohadt életbe már, szerinted van olyan hülye, aki még elhiszi, hogy te minden alkalommal azt hitted, hogy a Sarka Katát szkafanderben fogják fotózni, és mindig infarktust kaptál, mikor kiderült, hogy a csöcsös magazin csöcsös fotókat akar? Huszonötödször is meglepődtél, mi? Hát tényleg nem tudsz mást kitalálni, amivel be tudsz kerülni a sajtóba, csak azt, hogy már megint felháborodtál a fotózáson?

És akkor pár szót magának is, kedves Kata.

Először is, mondja kedves, nem kurvára megalázó ez az egész? Tudom, hogy eleve lemond az a nő az önbecsülése egy jelentős részéről, aki kizárólag a pucér testfelületeinek rendszeres nyilvánosság elé tárását gyakorolja kereső tevékenységként, de tényleg, azért amit ez a zsírtörpe művel önnel, az sokkal borzasztóbb.

Mondja, soha nem vágyott arra, hogy a férfi, akivel összekötötte az életét, az szeresse és tisztelje önt? Nem vágyott soha igazi társra, akivel kiegészítik és kölcsönösen segítik egymást, akivel ketten lesznek egy egész, akivel az apró dolgoknak is örülni tud, de összefogva hatalmas dolgokat vihetnek véghez? Soha nem akart egyenrangú partner lenni? Tényleg elég ez az alávetett, háziállat-pozíció, elég ez a használati tárgy szerep? Megelégszik azzal, hogy állandó funkciója a vetkőzés, és az epizódszerep a férje hazugságaiban? Erre vágyott kislányként, ezért járt iskolába?

És ha már az itt tartunk: ön jelenleg alig 23 éves, de ugyanúgy közel a pályája vége, mint az élsportolóknál. A vetkőzés ugyanis pont olyan rövid időre szól, pont olyan hamar lefut, mint a versenysportban való aktív részvétel időszaka. Csak amíg mondjuk Egerszegi Krisztina nemzeti kincs lett, amíg az ő, hasonlóan fiatalon befejezett pályafutása része a magyar nemzeti sport legfényesebb emlékeinek, addig magának mi marad? Mire fognak emlékezni 10-15 év múlva? Egy végtelenül ellenszenves, álfelháborodott törpére, aki azt adja elő az egyik reggeli műsorban, hogy ki van borulva, mert önnek nem a megfelelő szögben kellett volna széttennie a lábait a csöcsös magazin fotózásán.

Ez egy jövőkép? És mi lesz egyébként? Mit csinál majd tíz év múlva, amikor már másokat, az akkori húszéveseket hívja majd a csöcsös magazin? Előveszi majd a sosem használt diplomáját, amit egy fizetős iskolában szerzett, és megpróbál elhelyezkedni a sosem gyakorolt szakmájában? Ki fogja majd elhinni, hogy ön egy felkészült és tapasztalt szakember? Mire lesz elég, hogy korábban jól nézett ki a címlapokon, és maga a Hajdúné?

De addig is, érdekelne, hogy hogyan érzi magát most... Mit érez olyankor, amikor ura és parancsolója leül az asztalhoz, és előadja, hogy most megint le kéne dobni a textilt, és magolja be gyorsan az ezzel kapcsolatos legújabb hazugságot, amit elő akarnak adni a tévében? Nem zavarja, nem sérti ez önt kicsit sem? Jó ez így?

 

Ui: innen üdvözlöm Nánási Pált is, egyúttal arra biztatva, hogy a jövőben fotósként próbáljon meg a fotózással foglalkozni, azzal megteremtve a reputációját - az ugyanis kurvára kínos, hogy az előző Sarka-fotózáskor is ugyanígy beleállt a hazudozásba, mint most, holott nyilván nincs benne a munkaköri leírásában. 

Sötétzöld a tömeggyilkosokért

2009.11.16. 06:49 58 hozzászólás zoli vagyok

3031 ember meghalt, de Kardos-Horváth János szereti azt a mentalitást, miszerint „kurva anyátok, megérdemeltétek”.

Egy tegnap publikált interjúban arról kérdezték a Kaukázus zenekar énekesét, hogy mi az, amit a legjobban szeret ebben az országban. Három dolgot említett: az emberek és a helyek romantikus szépségét, a közvetlenséget, valamint a mentalitást, mert:

bizonyos szempontokból lehet szeretni, hogy amikor New Yorkban nekimentek a terroristák a felhőkarcolóknak, akkor a magyarok többsége azért mégiscsak azt gondolta, hogy a „kurva anyátok, megérdemeltétek”.

Hát, kedves János, először is a te kurva anyádat. Több ezernyi ártatlan ember halálát ünnepelni igazi rohadék dolog. Lehet utálni Amerikát, a globalizációt; legitim álláspont a jégtáblán haldokló jegesmacik szempontjait kiemelten kezelni, oké - de hogy a World Trade Center dolgozói között egy is lett volna, aki megérdemelte a halált, hát, ez egy borzasztó állítás. Sem az irodában dolgozó emberek, sem a második gép becsapódása előtt a toronyházba siető, életeket menteni igyekvő tűzoltók, akikre az újabb támadás omlasztotta a falakat, sem az összeomló épület romjaiból keletkezett, káros anyagok által megmérgezett orvosok, nővérek és rendőrök - egyikük sem érdemelt halált.

Mennyire kell beteg lelkűnek lenni, hogy te ezt ünnepeld? Milyen felelősséggel kezeled azt a helyzetet, hogy a zenéd révén sok-sok fiatalnak példaképe, idolja vagy, akitől kritika nélkül elfogadják akár az ilyen gondolatokat is?

És egyáltalán, mi az, hogy megérdemelték? Miért? Mire adekvát válasz az, hogy megölünk háromezer civilt?

Nem hiszem, hogy létezik veszélyesebb mentalitás, mint ami az ilyen küldetéstudatos, de ostoba és lelkiismeretlen emberek közéleti szerepvállalását motiválja. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy Budaházy vagy Kardos-Horváth: ha az ideológiát lekaparjuk, mögötte ott a csupasz, emberéleteket sem sajnáló radikalizmus. Egy végtelenül tájékozatlan, a tehetségtelenséget exhibicionizmussal párosító, a demokrácia működéséről semmit nem tudó ember tud csak olyat nyilatkozni, hogy:

A könnyűzenénk hír- vagy üzenetközvetítő csatornának szerintem nagyon meg tudna felelni, ha lenne ennek egy olyan műfaja, hogy „politikai dalok szerzése és írása”, mint az 50-es években, amikor még komoly állami zenekarokat és kórusokat tartottak fönt arra, hogy például egy gyárindulót fölvegyenek. Ha ma is lenne ilyen, abban szívesen részt vennénk.

Nem tudom, világos-e? Kardos-Horváth a kommunista diktatúra legsötétebb évtizedének kultúrterrorja után vágyakozik, és magát eszközül ajánlgatja ehhez. Mit tud a világról az az ember, akinek annyi információja van erről az időszakról, hogy akkor még komoly kórusok énekelték a gyárindulókat? Komolyan érvelnem kell egyáltalán annak megvilágítására, hogy a kommunista kultúrpolitika, az nem volt jó, sem az országnak, sem a művészeknek? És milyen állami Kaukázus-slágerek lennének ezek? Mondjuk a "Még több repülőt a toronyba", vagy a "Nem öli a cigányt senki"?

És erről eszembe jutott egy korábbi interjúja is, amit még a Szigeten, az Antirasszista Nap fellépőjeként adott. Az alábbi sorok után őszintén kérdem, hogy mi a faszt kereshetett ott:

Nincsen klímapolitikánk, nincsenek ezek az energiadolgok kihozva, a tartós szegregációban való emberekkel így nem nagyon bánunk, az oktatás a csőd szélén van, egészségügy a csőd szélén van, szóval ezekről mind nincs szó, hanem így egy-két ilyen titkosszolgálati miniszter azt találta ki, hogy akkor most itt cigányüldözés van. Szerintem ez így tökre ebben a formában nem igaz.

Aham. Akkor csak a száraz tények: A romák sérelmére elkövetett kilenc bűncselekmény során a tettesek összesen 16 lakóházat támadtak meg 11 Molotov-koktéllal, 63 lövést adtak le lakóházakra sörétes és golyós lőfegyverekből. A bűncselekményekben összesen 55 sértett van, hatan meghaltak a támadásokban, öten súlyosabb-könnyebb sérüléseket szenvedtek. De igen, az is baj, hogy "nincsenek az energiadolgok kihozva", de tényleg bazmeg, hol élsz te, szatyorban, hogy szerinted csak kitalálták a romagyilkosságokat? Vagy nekik is azt üzened, hogy "kurva anyátok, megérdemeltétek"? Megérdemelte a kislány, aki a halott anyukája mellett, kettejük vérében feküdt órák hosszat? Megérdemelte az ötéves kisfiú, hogy széttépjék a sörétek? Vagy nem érdemelték meg, csak nem olyan fontos ez, mint a megújuló energiaforrások? Hát mi van itt, bassza meg a jó kurva élet?! És egy utolsó idézet:

Utálom – de nem konkrétan az országra vonatkoztatva – a tájékozatlanságot, kifejezetten a tájékozatlan nőket. Amit még utálok a magyarokban, az a közömbösségre való magasfokú hajlam, az, hogy valahogy úgy történnek meg a dolgok, hogy nincsenek következményei.

Ezek is Kardos-Horváth szavai, a tegnapi interjúból. Az a kis hímsovén stich, hogy ő kifejezetten a tájékozatlan nőket utálja, nyilván elmegy a mosásban, majd a humák ellensúlyozzák cégen belül;  abban meg kifejezetten igaza van, hogy semminek nincs következménye. Például az általa annyira gyűlölt, szar Amerikában egy ilyen nyilatkozat után úgy basznák ki a pártjából, hogy a taknyán csúszna hazáig.

Benkő új felesége

2009.11.14. 17:18 12 hozzászólás zoli vagyok

A blogunkhoz igen közel álló Színes Bulgár Lap exkluzív információhoz jutott: mi már tudjuk, ki lesz a győztese az RTL-en futó feleségkereső műsornak!

A Benkő feleséget keres című vetélkedő-reality győztesét nagy erőkkel titkolja a csatorna, ami érthető is, hiszen komoly anyagi érdekük fűződik hozzá, hogy az utolsó pillanatig fenntartsák a nézőkben az izgalmat, ki-ki ízlése szerint drukkoljon vagy ellendrukkoljon egy-egy hölgynek.

A Színes Bulgár Lap azonban úgy gondolja, hogy az olvasóit a megszerzett információkról azonnal tájékoztatni köteles - ezért közöljük alábbiakban Benkő új feleségének titokban megszerzett fényképét:

 

Velem aztán nem :)

2009.11.14. 07:02 21 hozzászólás zoli vagyok

Van az M2-n egy tematikusnak szánt sorozat, amelynek keretében a legtöbb este 21:00-kor vetítenek egy-egy filmet. Tudod, ahogy az RTL meg a tv2 csinálta, hogy "Szupermozi", és leadtak valami szar katasztrófilmet 1987-ből, meg a Rendőrakadémia negyedik részét.

Na, ezt úgy hívják, hogy "Veled is megtörténhet"... nem tudom, milyen élet lehet ott a közszolgálati tévé pincecsatornájánál, de nem semmi dolgok történhetnek a kollégákkal. Pár gyors tartalomismertetés a sorozatból, hogy szerintük mi minden sorolható a "Veled is megtörténhet"-kategóriájába:

 

Kísértő igazság: Christine Bennett korábban apáca volt, aki a modern világért elhagyja a kolostor bezárt életét. De új élete nem várt veszélyeket hoz, amikor arra kényszerül, hogy felmentsen egy ikerpárt, akiket 30 évvel ezelőtt anyjuk brutális meggyilkolásával vádoltak.

Ugyanez volt anyámmal meg a töltött csirkével, igaz, még tavaly. De veled is megtörténhet.

 

Gyilkos ösztön: Candice DeLong munkája során terroristákat üldözött, sorozatgyilkosok személyiség-rajzait készítette el, nyomozott az Unabomber után. Legnehezebb ügye azonban egyben a legszemélyesebb is volt. Az FBI első női profilkészítőjeként Candice amellett, hogy minden erejét a bűnözők kézre kerítésének szenteli, elvált nőként kisfia nevelésével is meg kell birkózzon. Ezúttal egy elvetemült gyilkos nyomában van, aki fiatal anyákat erőszakol és öl meg. A gyilkos Candice legjobb barátnőjét is megtámadja, őt azonban életben hagyja. A gyilkosság-sorozat folytatódik, és immár Candice és kisfia élete is veszélyben van.

Ez meg szóról-szóra így volt a csajommal, csak ő a Duebomber után nyomozott, és persze nem is váltunk el. De veled is megtörténhet.

 

Halálos látomások: Mac édesanyja meghalt, fotóriporter édesapja pedig öngyilkos lett, amit a lány nem tudott megbocsátani neki. Miközben barátnője leánybúcsújáról tart hazafelé, az országúton elgázol egy nőt. Segítségért rohan, de mire a rendőrök odaérnek, nem találnak holttestet, de még az autó is sértetlen. Nemsokára az irodában rátámad egy takarító, akit dulakodás közben egy ollóval leszúr, de a rendőrség ismét nem talál sem hullát, sem dulakodásra utaló nyomot. Mac egy jósnőhöz fordul segítségért, de eredménytelenül. Végül kideríti, hogy a látomásaiban megjelenő emberek megoldatlan gyilkossági ügyek áldozatai.

Nem is értem, hogy miért gondolják, hogy egy-egy ilyen szürke hétköznap unalmas krónikáját bárki is megnézné, hisz ugyanezt éli át a való életben is napról-napra. Veled is megtörténhet.

 

Az igazság fogságában: Monica Barrett hosszú ideje kerületi bíró, mígnem jelölik a Legfelsőbb Bírói posztra. Ám az érdekek bizonyos körökben nem ezt kívánják így, összeesküvés áldozata lesz. Egy ellensége felbérel egy férfit, hogy az csábítsa el és rontsa meg, hogy majd ezzel bizonyíthassák eddig makulátlannak vélt múltját és távolítsák el a legfelsőbb bírói jelöltek sorából.

Ezt én Sólyom Lászlóval ismertem, dehát ennyi írói szabadságot azért megengedhetünk egy filmnél, nem?

 

Ne fenyegess.

2009.11.13. 12:23 27 hozzászólás zoli vagyok

Írtam múltkor egy hosszabb bejegyzést a fővárosi romafelvonulásról. Ha úgy vesszük, megjött a válasz, még ha nem is közvetlenül nekem.

A Magyar Narancs legutóbbi számában írt Sárközi Gábor egy cikket, tulajdonképpen megerősítve, hogy én és csak én (értsd: a nem roma) tehetek a helyzetről. Rendben, ha kell, magamra veszem a megfelelő hányadot a teljes, nem roma társadalom összes kirekesztő akciója miatt - és nem megismételve a múltkori bejegyzést, csak a lényegi kérdést újra feltéve: hogy a francba lehet az, hogy ha jogokat követelnek a magyar cigányok, akkor minden esetben egy homogén, jogfosztott közösségről beszélnek, ha viszont kötelességek, vagy az önhiba kerül szóba, akkor rögvest egymással semmiféle kapcsolatba nem hozható, független egyedekként kell tekintenünk őket, akiknek, ahogy írja, "szabadságában álljon nagyszerűnek, közepesnek vagy silánynak lenni"? Hogy lehet századszor is eladni egy olyan mutatványt, ahol valaki egyszerre alkalmazza és utasítja el az a gyakorlatot, hogy "a" romákról beszéljünk?

Emiatt önmagában még nem írnék egy újabb bejegyzést. Van azonban egy olyan bekezdés is a cikkben, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Hogy egyértelmű legyen, mi vele a bajom, tekerek egyet rajta: a "cigányt" kicseréltem "magyarra".

A cigány társadalom alaposan meg fog lepődni, ha létrejön és megerősödik a magyar érdekvédelem, ha büszke magyarok tömegeivel találja szembe magát a kirekesztettek megszokott artikulálatlan és könynyen manipulálható önvédelmi reflexei helyett. Ha majd nem érik be könyörgéssel, szelíd tiltakozással, hanem követelni fogják az igazságot, ha visszaütnek, ahelyett, hogy odatartanák a másik arcukat is, mint ahogy a hungarista mozgalom maroknyi képviselője tette az elmúlt húsz évben. Ha az önsorsrontó szégyenérzetet, amit e társadalom évszázadokon át a magyarokba plántált, felváltja majd a büszkeség, az a békemenetek, charták, petíciók és jogot követelő transzparensek mellett előre nem látható és nem kontrollálható tetteket is jelent majd.
 

 

És ebben a formában már rögtön mehetne is a kurucinfóra. Rendben van ez így?

 

Ui: azt meg inkább nem minősítem, hogy valaki az olaszliszkai lincselés ítélethirdetésének napján jogos kritikának érzi azt megfogalmazni a többségi társadalom felé, hogy: "mihelyst a cigányok a legkisebb bűnt elkövetik, mindenki fennhangon azt követeli: véget kell vetni a törvénytelenségnek!"

 

Jut eszembe.

· 1 trackback

PINCÉÉÉÉÉÉÉÉÉR!!!!!!!!!!

2009.11.12. 11:43 6 hozzászólás zoli vagyok

Голодный котенок

 

Nyájad lennék

2009.11.11. 18:41 14 hozzászólás zoli vagyok

Figyelj, te pap. Vagy lelkész, vagy tisztelendő, vagy hogy kell szólítani. Én... szóval én lennék a nyájad.

És akkor gyónnék, gyónnék bassza meg, sugárban, ki mindent szennyet, ami feszít - úgy, hogy közben biztos lehetek, hogy nem élsz vissza vele, nem undorodsz el és nem gyűlölsz meg, nem ítélsz el. Sőt, még tanácsot is adsz, meg enyhülést, vigaszt, megbocsátást. De nyilván, ha nagyon akut a helyzet, most is el lehet menni egy pszihomókushoz, csak az mégse ugyanaz. Halászlét se csak apám tud bográcsolni, hanem van kocka is, amit bele a vízbe - nem ugyanaz.

Ha a nyájad lennék, akkor várnám, hogy terelj, hogy vasárnaponta ünneplőben menjek a mi közös helyünkre, és mondj okosat, elgondolkodtatót, szedd össze, hogy mit tettünk ezen a héten, és adj gondolkodnivalót a következő hétre. Legyek jobb általad, kapd elő a Szent Zseblámpát, és villogj körbe, hogy merre vannak az ösvények.

És nem egyedül lennék ott, hanem sokan, mindenféle emberekkel, akikkel egy dologban közösek vagyunk: hogy hiszünk a szeretetben, és jók akarunk lenni. Mind ott lennénk szépen felöltözve, hogy együtt legyünk a jóban, amit a te vezetéseddel teremtünk, és hazavigyünk belőle valamit, mind ugyanazt. Mi lennénk a nyájad, és közösség lennénk veled.

Nyájad lennék, hogy együtt vigyük, ami nehéz, és sokan örüljünk annak, ha jó. Bármerre dőlnék, mindig elkapna valaki, és én is ott állnék, és vigyáznék rájuk.

Csak az a baj, te pap, vagy tisztelendő, vagy bárki, hogy szerintem te nem vagy. Se te, se a vallásod. Vagy nem olyanok vagytok. Ez meg nem az a helyzet, ahol kompromisszumot kötnék.

Márpedig most inkább ezek mennek:

 

A teleszart miskolci panel

2009.11.11. 06:36 33 hozzászólás zoli vagyok

Én csak kérdeznék, ugyanis őszintén mondom, nem tudom a választ. Úgyhogy vegyük azt most komolyan, hogy ti sokan vagytok és van véleményetek. Mondjátok el!

Szerintetek ezt hogyan kéne megoldani?

 

És még pár kérdés:

• Hogyan lehet, hogy miután országos botrány is volt már ebből az ügyből a cigányozó rendőrkapitány, a rövid lejáratú erkölccsel rendelkező Draskovics, és az avasi lakótelepet csak kényelmes távolságból szemlélő, túlpörgött jogvédők részvételével, itt még mindig nem történt semmi?

• A felvételen megszólaló önkormányzati képviselő próbálta-e már az általa javasolt módszert alkalmazni, azaz "határozottan rászólni" lépcsőházban részegen dühöngő "nagycsaládokra", amikor azok épp szaggatják a vezetékeket, törik az ajtó üvegét, vagy a sarokba szarnak? Ő is alkalmazta már ezt a csodás "belülről szocializálás" módszert? És ha igen, hány öltéssel varrták össze a sebeit?

• Nem orbitális pofátlanság továbbá egy önkormányzati képviselő részéről a "normális" lakástulajdonosok felelősségéről beszélni, meg kijelenteni, hogy sajnos az "önkormányzatnak semmi joga nincs, hogy beleszóljunk a lakók belső életébe", miközben a lakások többsége, 53 százaléka önkormányzati tulajdon?

• Valóban nincs joga és feladata a rendőrségnek itt bármit is tenni?

• Tényleg azt hiszi bárki is, hogy mondjuk egy nyugdíjas házaspár végig tudja csinálni a jegyzőhöz fordulás, feljelentés, évekig tartó pereskedés tortúráját úgy, hogy közben a másik fél ott lakik a szomszédban, és bármikor lerúghatja az öregeket a lépcsőn?

 

És egyáltalán, hogy lehet így élni? Ki engedi ezt, miért nincs ennek sem következménye? Ott élnek ezek a szerencsétlen, régi lakók félelemben, a szarral kikent falak között,  sötétben, csótányok, patkányok, szemét, bűnözés -  a lakásuk piaci értéke pont nulla forint, oda senki se költözne önszántából. Foglyok a saját otthonukban. A HIVATALOK meg dobálják ide-oda a felelősséget - figyeld meg, minden nyilatkozó azzal kezdi, hogy hát ő, pont ő aztán semmit nem tud tenni. Se az önkormányzat, se a rendőrség, se a közös képviselő, senki. Menjen Mari néni meg Pista bácsi, és hatvanöt évesen, kommandós kiképzés nélkül vegye fel a harcot a bűnöző szomszédsággal. Persze. Belülről szocializálás, az ám, a kurva anyádat.

Mindeközben pedig tényleg nem tudom, hogy mit kellene tenni. Ezeket a szerencsétlen miskolci panellakókat ugyanis nem védi meg senki, leszarják őket, magukban pedig gyengék ahhoz, hogy bármit tegyenek. Mi itt a megoldás, mit kellene tenni, hogy lehetne ezt megoldani? Őszintén érdekel a véleményetek, én tök tanácstalan vagyok. 

*

Ja, és két fontos információ, kiegészítésül: egyrészt, ez nem egyetlen ház ügye, és nem is egyetlen, elszigetelt eset. Menjetek fel a Miskolc tv honlapjára, a videótárban ott sorakoznak egymás után a jajkiáltások, gyakorlatilag a Fészekrakó Program beindulása óta.

A másik pedig egy szégyenkező, de mégis dacos diszklémer: igen, a fent beillesztett videót a kurucinfó töltötte fel az indára. Kerestem volna más forrást, hogy ne így, ne ezekkel, de nem volt. És innen jön az az állandó kérdés, hogy mi a fontosabb: az egyébként általam mélyen elítélt kurucinfót bojkottálni, vagy erről a témáról is beszélni? És tudjátok, őszintén a faszom tele van azzal, hogy azzal revolverezzenek, hogy vagy a nácikat támogatom (sőt, magam is nácivá leszek), vagy a szőnyeg alá söpröm ezeket a problémákat, és a debreczenijózsefek barnanyelvű klubjához csatlakozom. Márpedig én kikérem magamnak, hogy a kurucinfó szarságaival zsaroljanak bele abba a helyzetbe, hogy ne küldjem el a jó kurva anyjába mindazokat, akik a fenti videón látható szörnyűség felelősei.

Még ha azt a videót egyébként a kurucinfó is töltötte fel - de nem ők készítették, nem ők beszélnek rajta. Na, de erről ennyit, egyszer le kellett írnom, de nem ez most a fontos, hanem továbbra is azt kérdem, hogy szerintetek mit lehet itt csinálni? 

Kedd reggel

2009.11.10. 06:48 5 hozzászólás zoli vagyok

Na. Máma lesz a napja, hogy leveszem a szopóálarcot. Tegnap itt basztam a rezet a gép előtt a Showder Klubig, de így a mai penzum már feldolgozható mennyiségűre töppedt.

Egyébként meg mi is van?

Hétvégén voltam a huginál, megnézni a frissen gyártott unokaöcsémet. A kiskölyök konkrétan egy terrorista, alig tíz napja van még ebben a világban, de már az uralma alá hajtotta a környezetét... taktikai üvöltő, és nálunk nem játszik a "hadd sírjon, attól erősödik a tüdeje"-féle népi bölcsesség. Síró gyerekre nem csukjuk rá az ajtót. Nem kicsit ziláltak az újdonatúj szülők, szegények, de majd alakul ez is.

Van munka ezermillió, de mindig azt mondom, hogy addig jó - ugyanis fizetés is pont addig van, amíg munka. Az egyik szerződéses melómnak is úgy lett vége ősszel, hogy bár én robbantottam szét, maradhattam volna, de egyrészt az utolsó hónapok lazább tempójából pontosan éreztem, hogy nélkülem is elboldogulnának, másrészt meg pont a szabad kapacitásaimat látva megpróbáltak bezsarolni egy olyan helyzetbe, ahol valószínűleg csak kicsit lett volna több a pénz, de sokkal-sokkal több a munka. Ez pedig már a többi melómat veszélyeztette.

Tudod, mikor sok tanár úgy tesz, mintha csak az ő tantárgya létezne, és felad rengeteg házit. Leszarja, hogy neked nem csak az ő baromságait kell passzíroznod, hanem a másik hat-hét hülye hasonló dolgait is. "Ha naponta egy-két órát szánsz rá a téli szünetben, akkor könnyen végzel a feladatokkal." Persze, egy-két óra matek, meg egy olvasónapló, meg a téli szünet utáni első napra ütemezett töri témazáróra készülés, meg ugyanez fizikából, meg megtanulni a Kis Növényhatározót csombortól pasztinákig, és angolból azokat a szavakat... anyád.

Szóval, ma még sorba kell állni, de estére már minden oké lesz, adagolható a folytatás. Ideje is, mert öt bejegyzés van itt draftban, celebnévsorolvasástól Bronzon Béla-díjig, zenszobától az uzsonnához írott ódáig. Csak épp egyelőre egyiket sincs időm befejezni. De majd rövidesen.

Egyébként meg Glockenpop. 

 

Eddig is voltak érveim a nyolcvanas évek ellen,

2009.11.09. 08:02 11 hozzászólás zoli vagyok

de ez meggyőzőbb, mint az MSZMP.

 

(jól látod, ma sincs időm blogot írni)

Kedves Joshi és Mónika!

2009.11.05. 19:05 34 hozzászólás zoli vagyok

Ma a szokásosnál korábban értem haza, és hosszú idő után újra belenéztem az Önök műsoraiba.

Szerintem maguk lelkiismeretlen rohadékok.

Nem a műfajjal van problémám: rendben van az, ha a tévében harsány hülyeségek mennek, rendben van az, ha a valóságot fickióval vegyítik, és nem várom el, hogy minden egyes műsorszám a magas művészet és az elméleti tudományok jegyében teljen el. Teljesen oké, hogy vannak ilyen talk showk, és abban fecsegés folyik, vagy épp álkomoly témákat tárgyalnak meg. Mondom, nincs a műfajjal problémám.

A gondjaim ott kezdőnek, kedves Mónika és Joshi, hogy Önök immár hosszú ideje arra építik a műsoraikat, hogy bagóért, lábon megvesznek komplett cigányfalvakat, és ezeket a szerencsétlen, de facto korlátozottan cselekvőképes embereket hozzák méltatlan helyzetbe a legszélesebb nyilvánosság előtt. Azok a nyomorultak, akik értelmezni sem képesek az eléjük rakott szerződést, amit aláírnak a szereplés előtt, azok hiába felnőttek, jog- és cselekvőképesek jogilag, valójában nem tudják felmérni a tettük következményeit. És ezt Önök is tudják. Tudják, hogy az előre felhergelt, egymásnak ugrasztott cigányoknak fogalma sincs, mire használják őket, hogy a felvétel milyen utat jár be, miként hat a közvéleményre, és az ő személyes sorsukra.

Kedves Joshi és Mónika, azért gondolom, hogy rohadékok vagytok, mert még esélyt sem adtok ezeknek az embereknek. Mikor annak idején a gladiátorok egymást gyakták a római arénákban, azoknak legalább ott volt a halvány remény, hogy túlélnek, és bizonyos számú küzdelem után szabadok, de legalábbis védettek lesznek. Nálatok viszont szükségszerűen és minden szereplő veszít, csak rosszul jöhet ki a dologból.

Áruljátok már el, mennyiért veszitek ezeket az embereket? Mennyi jár azért, hogy milliók előtt csináljon magából hülyét egy szerencsétlen, tudatlan ember? Ötezer forint? Tízezer? Vagy esetleg kerül annyiba is, mint az a szék, amit hozzávág a "meglepetésvendég" családtaghoz?

Mindehhez pedig rengeteg elfogadhatatlan hazugság társul. Elsőként rögtön az, amit már említettem: hogy ezek az emberek maguktól jöttek ide, aláírták a szerződést, tudták, hogy mit vállalnak és még pénzt is kaptak érte.

Hát nem. Rohadtul nem. Ezekben a műsorokban jellemzően az alsó tagozatos általános iskolások értelmi és tájékozottsági szintjén lévő emberek szerepelnek. Mit tudja az a szerencsétlen, a Nyugati aluljáróból összekukázott román fiúprosti, hogy mi történik majd vele?! Mit tudnak azok az alkoholista szerencsétlenek, akik talán a stúdióba is csak feltankolva tudtak a saját lábukon bejönni? Ők nem celebek, bassza meg, akik teljesen tudatosan mozognak a pályán: amikor Tóth Gabi az összes hajvágását külön sztoriként adja el, akkor tudja, hogy mit vállal. Amikor Pirner Alma pornófilmet forgat, akkor tudja, hogy mit vállal. Még talán Kiszel Tünde is jobban tudja, mint a ti szereplőitek.

Ti ugyanis olyanokkal szórakoztok, akiknek fogalmuk sincs arról, mi történik velük. És nem tudják azt sem, hogy mit üzennek ezzel a tévénézőknek - tényleg, én aztán nem vagyok egy györgypéteroid alkat, de az azért már tényleg rohadt dolog, hogy Ti napi élménnyé teszitek a nézőitek számára, hogy a buzik feltétlenül és minden körülmények között gusztustalanok, a cigányok csak trágár beszédű, alkoholista bűnözők lehetnek, a házaspárok és élettársak folyamatos gruppenszexet cirkulálva csalják meg egymást, és utóbbi még menő is, valamint a hajléktalanok kivétel nélkül csak szétivott agyú, alig-alig emberszabású lények, akik megérdemlik a sorsukat.

A másik hazugság ugyanilyen szemétség. Arra a pózra gondolok, amit úgy Mónika, de főleg Joshi fel szokott venni: az "itt megoldást találhattok a problémára"-póz.

Hát tényleg, nem ég le a pofátokról a bőr? Milyen megoldást? Azt, hogy kitépik egymás haját? Hogy milliók előtt anyázhatják egymást válogatott trágársággal? Hogy ahelyett, hogy ketten megbeszélnék a gondjaikat, elmondatjátok velük egy országnak, hogy még véletlenül se sikerüljön kibékülni, és csendben elfelejteni a kölcsönös sérelmeket?

Mónika, Joshi, megoldottatok már ti egyetlen problémát is, amit elétek vittek? Úgy tényleg, igazán, egyet is akár? Meg egyáltalán, milyen képzettség vagy tapasztalat alapján veszitek a bátorságot, hogy erre vállalkozzatok? Melyikőtök tanulta ezt? Fel tudjátok mérni a mondataiatok, a "tanácsaitok" súlyát és lehetséges következményeit, tisztában vagytok azzal, hogy a hozzátok fordulóknak mi van a fejében, hogyan hat rájuk mindaz, ami a stúdióban, és a szereplés következtében történik velük?

A harmadik hazugság pedig pont erről a problémáról szól. Arról, hogy néha durván kilóg a lóláb: rohadtul nem is igaz egy-egy ügy. Amíg ezt lecsúszott, fillérekért megvásárolható , tehetségtelenül hazudozó ex-celebek és egy béna, katalógusból rendelt statiszta bevonásával csináljátok (első rész, második rész), addig csak kínos és gáz a dolog. De, és akkor mondjuk ki ezt is nyíltan, hosszú ideje gyakorlat az is, hogy a műsor készítői civileket vesznek rá, hogy pénzért hazudjanak nem létező szerelmet és konfliktusokat. Sőt, ál-kandi kamerás szexfelvételeket készítenek, hogy aztán Joshi a bulvárlapokban "dilemmázzon", jaj, vajon bemutassa-e ezt a kompromittáló felvételt, amelyet egyébként a tv2 maga készített...

Nem színészekről beszélünk, nem írják ki a végén, hogy magyar hangja Juhász Jácint, ezt mind-mind valóságként adjátok el. És ez is gáz, még ha kevésbé is, mint amikor valódi emberek valódi tragédiáin hiénáztok.

Kedves Mónika és kedves Joshi! Nem akarok álszent vagy finomkodó lenni, nyilván azért csináljátok így, mert ennek van nézettsége - de a sok, adott időben a csatornára kattintó távirányító szemernyit sem csökkent a felelősségeteken. Mindketten lelkiismeretlen rohadékok vagytok, és kimondhatatlanul káros, amit műveltek.

Tudjátok, mit? Nem a vendégeitek, hanem ti magatok vagytok a megélhetési bűnözők.

· 1 trackback

Ezermillió dologról írnék,

2009.11.04. 20:56 2 hozzászólás zoli vagyok

ha lenne időm, de nincs. Sőt, ezermillió dolgot CSINÁLNI sincs nagyon időm, mostanában mindig az csak a siker, hogy minden estére hozzam a penzumot. De még pont oké, és azért jár a pénz, ezért meg "csak" az olvasók, akik ugyan nagyon fontosak, de nem tudom nekik odaadni a villanyszámlát, hogy két vicces meg egy ordibálós bejegyzésért cserébe vigyék már a postára, és fizessék be jól.

Ezért ilyen foghíjas ez a blog most, bocsánat, bocsánat. Egyébként épp most levelezek egy céggel, lehet, hogy kirakok egy bannert, aztán majd termelitek nekem az extraprofitot (ahogy nézem, ott nem elég a klikkolás, hanem vásárolni is kell vagy mi... szóval azért nagy reményeim nincsenek, ezért gondolkodom még a dolgon).

Egyébekben meg rövidesen majd vonatozom (ha nem sztrájkolnak a gecik) megnézni a frissen gyártott unokaöcsémet, meg mindenféle nagy változások lesznek mindenfelé, de arra sincs nagyon érkezésem, hogy ezt kifejtsem.

Majd legközelebb.

 

Szürke szalag Szandi seggében

2009.11.03. 10:56 18 hozzászólás zoli vagyok

Rohadt sok a dolgom, úgyhogy egyelőre csak ezzel tudok szolgálni:

És a riporter néni, na az is egy külön mutatvány.

Következő oldal »