zoli voltam

Don't ask me about my business, Kay.

2009. február 23. - zoli vagyok

Unalomról szó sincs, ugyanakkor nem cirkalmaznám a mai bejegyzést, mert fáj a fejem.

Szóval volt/van dolog mostanában. Volt egy igen sikeres kör még pénteken, amikor az Ikeában megvettem az újabb ágyat (ha az összerakott, majd azonmód eltörő, eredeti ágy árát nézem, akkor huszonpárezer, ha az újét, akkor házhozszállítással együtt bő 40 rugó volt a tanulópénz. Az új egyébként MALM, és fasza), aztán megrendeltem a házhozszállítást, a szomszédos Árkádban előbb átirányíttattam a lakossági- illetve a céges folyószámlám leveleit, majd a T-pontban megszüntettem a blahás netet, leadtam a modemet is, majd bevásároltam az Intersparban. Húzás haza, távmunka, távmunka, távmunka. Pihenésképp szétszereltem az eredeti ágyat, majd a kedves szomszédoknak, akik Marika néni és Laci bácsi (tőlük béreljük a laksát, de róluk majd írok bővebben, máskor) visszaadtam a kölcsönkapott matracokat, melyekkel a törött ágyat helyettesítettük. Szóval visszacipeltem a földszinti tárolóba a szivacsokat, aztán meló megint.

Reggel kigombolyítottam húszméternyi zsinórt, és hol ilyen kis szöges kábelrögzítővel, hol gyorskötővel elvezettem a netet a másik szobába. Ha nem szürke lenne a zsinór, észre se lehetne venni, tök elégedett voltam. Aztán megjöttek az ikeás hórukkcsávók, felhozták az ágyat (mivel 50rugó alatt volt, ezért 5ezer+borravalóból megvolt - a múltkori, bútornagybevásár viszont 15 fölött lett volna, ezért szaroztunk inkább saját erővel anno). Björk csinált egy finom krumplistésztát, amivel ismét a szokásos forgatókönyv érvényesült: korábban közöltem, hogy én nem szeretem a krumplistésztát, mert falun, a menzán se szerettem, mire ő közölte, hogy ilyesmiben nicsn szavazati jogom, mert ő nem olyat csinál, és ez ízleni fog. Émmeg mindig elhiszem neki, és igaza is szokott lenni. Finom is lett.

Délután megjöttek a Björk szülők, férfiak ágyat szerelek (nagyon remélem, legalább egy évig most utoljára), nők konyhában pakolásznak. Miután végeztünk, elkocsiztam velük az Eurocenterbe, venni ezt-azt, aztán haza, és távmunka.

Ahogy másnap délelőtt is munka, majd át Békásra, Björk Mama paradicsomlevesét és valami hihetetlenül finom sült csülköt enni. Nem tudtunk sokáig maradni, mert határidős melóm volt, fél3 körül otthon voltunk, aztán estig küldözgettem neten az aktuális meló darabkáit.

Most meg itt vagyok, és fáj a fejem, elmúlhatna már. Egyébként semmi extra.

*

Ja, a végére még rakjuk be a zenekaromat. Jópofa netes játék (általában nem szoktam az ilyen divatokba beszállni, de ez tetszik). Daninál láttam, aki egyébként egy tipikus álblogger, lófaszt se ír sohasem.

A lényeg: az együttesed neve az lesz, amit a Wikipedia random article linkje elsőre dob, a bemutatkozó album címe a random quotation oldalon legfelül található idézet utolsó néhány szava, a borítókép pedig a flickr-ről való, az utolsó 7 nap érdekes képei közül a harmadik.

Az én zenekarom tutira valami vicces neopunk-indie cucc lehet. Itt a debütáló lemezük borítója: