zoli voltam

SP kontra Mocsok 1 Kölykök

2011. február 20. - zoli vagyok

Nem hobbim ez nekem, de sajnos bejön az ablakon. A fahangú, plázahaknis gyerek meg van sértődve egy valódi zenekarra, mert utóbbit jelölték Az év hazai felfedezettje díjra, míg őt nem.

Azt most ne firtassuk, hogy hogy a faszba' várja el egy, a magyar könnyűzenét  évek óta első vonalban romboló termék (mert SP nem zenész, nem művész, hanem egy árucikk), hogy idén is "felfedezzék"?! Vele ellentétben a Mocsok 1 Kölykök még sosem kapott ilyen lehetőséget, tényleg újak, frissek, és nem mellesleg tényleg zenészek, akik zenélnek és énekelnek.

Hogy tudjuk, miről beszélünk, előbb nézzük a pengeváltást. SP a Fonogram 2011-es jelölések közlésekor twittelt egy hisztiset a kamaszlányoknak:

Lehetne tippelgetni, hogy SP 50%-ába kik tartoznak bele, és miért büszke arra, hogy nem ismeri, mondjuk, Babos Gyula vagy Dresch Mihály nevét (azaz a magyar jazz en bloc ismeretlen lehet számára), vagy nem tudja, kicsoda Eric Clapton, Slash (a nemzetközi rockzene is fehér folt maradt) vagy épp az Anima Sound System, a Kispál és a Borz, a Quimby (az elmúlt 15-20 legfontosabb magyar zenekarai között ez a három pedig biztos ott van); de érintetteket keresve a reakciókból érdemes kiindulni. Tök véletlen hogy észrevettem,  mert alig pár napja lájkoltam csak a Mocsok 1 Kölykök oldalát, a tipikus "hallottam a rádióban egy kurvajó számot, neten rákerestem, a többi is állat, bejelöltem"-eset. Ezt írták SP picsogására válaszul:

 

Adott tehát egy fiatal zenekar, ami kurvára ellenszélben mozogva, a plázahaknikon tátogó, autotune-nal helyrepakolt hangú, botfülű poppiaci termékek mellett is képesek előbbre jutni. Itt van egy fiatal banda, akik rendszeresen fellépnek, a közönségük pedig a zenéjüket szereti, nem a sztárocska Facebookra taktikusan feltöltött  fotókon látható seggét, illetve hasvillantását. Adott egy zenekar, aminél az az üzemszerű működés, hogy zenélnek:

A másik oldalon meg adott egy magától elszállt, divatos kisköcsög, aki énekesnek vallja magát, de valójában évente egyszer kell énekelnie: akkor, amikor a stúdióban felveszik az új lemezt, és hangonként kalapálják helyre a fals borzalmat, amire a torka képes. Utána minden megy felvételről a plázahaknin, és csak a kiállásokban kell azt kiabálni, hogy kezeket a magasba, meg hogy de jó itt Gödön. Évek óta a popszakmában van, és most először lesz élő fellépése... nem vicc. Úgy hívja, hogy "nagykoncert" - mintha legalább "kicsi" lett volna eddig bármikor, nem csak tátikás hakni... brrr.

Még jó, hogy az idő nem neki dolgozik. Azt így, 23 évesen már nyilván sejti, hogy villámgyorsan visszatetsző lesz, ha továbbra is az általános iskolás kislányoknak akarja nyomni a "művészetét", nem lehet már sokáig előadni a tinisztárt. Míg egy fasza zenekar különösebb identitásválság nélkül pöröghet évtizedekig, neki már most az új célcsoportot kell keresnie. Lehet, hogy meg tudja oldani, mert PR-ból meglepően felkészült a magyar átlaghoz képest (vakok közt félszemű, de akkor is), maga rakta össze azt a rendszert, ami kívül-belül elég hatékony ahhoz, hogy összegereblyézze a prepubertás kislányokat és a nyunyófixált buzikat. Kérdés, kik lesznek az új rajongók...

Ami viszont nem kérdés, hogy nálam a Mocsok 1 Kölykök még magasabb polcra kerültek. Tőletek pedig azt kérem, hogy ha a tökötök (petefészketek) tele van a csinált, műanyag, piaci macskajancsikkal a popzenében, ha szerintetek is az a nagyobb baj, hogy egyáltalán ismerjük SP-t, és szerintetek is inkább a zenészek kapjanak zenei díjakat, ne egy facebookolt fiúsegg, akkor lájkoljátok a Mocsok 1 Kölykök oldalát:

Klikk ide!

 

Ja, és hallgasd meg, ők azok:

 

Kiegészítés: miközben egyáltalán nem törvényszerű, hogy SP szubkultúrája csak a fost termeli ki - ott van például Fluor, akinek a kisujjában több a muzikalitás, mint SP egész eddigi életművében. Nem véletlen, hogy még az MR2 Akusztikba is be lehetett ültetni.