zoli voltam

Csináld csak, csináld, rohadék

2011. március 29. - zoli vagyok

Úgy van az, hogy csőstül, csapatban, vérszagra, a kurva anyját. Mert először felemelik a közös költséget a most épp üres, tehát csakis általam finanszírozott blahás garzonomban, majd jön a szintén megemelt gázszámla ugyanoda, aztán a frankhitel miatt szól a bank, hogy többet fizettem ugyan, de mégsem eléggé többet, úgyhogy még 28ezret most rögtön  utaljak, aztán felrobban az előző könyvelőm által a papírok közé rejtett, 37ezres taposóakna, de rövidesen majd egyébként is kéne adót fizetni - és akkor erre ma reggel rárakja a koronát a mosógép is, ami elromlik, és az se két forint, ha szerelhető, de ha meg új kell, az nem áll meg 70ezer alatt.

És akkor most innen üzenném, drága barátom, Sors, Isten, Jahve, Allah, bárki ott a felhő szélén röhögve, aki engem néztél ki magadnak, hogy majd itt bekóstolsz, hogy majd ezekkel le fogsz nyomni, hogy kurvára elbasztad, mert nem. Egyrészt azért nem, mert ez most tartozatlan fizetés tőlem, ez most egy gecié túlszámlázás tőled, érted, ez most nem egy jogos tartozás, nincs okom sem valamiféle bűnök miatt ilyen módon vezekelni, sem ki nem érdemelt szerencsét utólag beszámítani. Nem, a nagy büdös lófaszt, ezt most csak passzióból dobtad rám, vagy félreolvastad a nevet, a házszámot, bármit, és majd pont ezt kell kompenzálnod rövidesen valami nagy-nagy jutalommal.

Másrészt meg azért sem, mert jelenleg nem engedhetem meg magamnak az összeomlás luxusát, ügyekért, emberekért vagyok felelős, és az nem úgy megy, hogy akkor falhoz baszom a malteros kanalat, és vége a világnak, leülök a földre sírni. Lószart, mama, az nem most van.

Úgyhogy csináld csak, csináld, rohadék, de aztán majd kérem vissza kamatostul, amit most elvettél, mert úgy fair, úgy tisztességes.