zoli voltam

Dr. Csöcspumpa és a Pa-Dö-Dő

2009. augusztus 04. - zoli vagyok

Kijárna pár seggberúgás ebben az ügyben.

Kezdve rögtön Dr. Csöcspumpával, azaz a kaposvári plasztikai sebésszel, Seffer dokival. Ő volt (azt hiszem, a botrány után indokolt a múlt idő használata) az egyik médiakedvenc plasztikai sebész, ő nyiszálta szépre a tv2-n A Nagy Alakítás című műsor szereplőit, többek között ő lufizott dinnyemellet és csalánszopó szájakat a celebnőkre - és ő volt az, aki pár éve hírül adta, hogy mostantól jön az őssejt-biznisz, komolyabb vizekre kormányozza a yachtot.

És most ő az, akit kiváló ukrán kollégájával együtt őrizetbe vettek emberi test tiltott, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett felhasználása gyanújával. Az egyelőre még nehezen átlátható sztori szerint valami abortusz-dömpingből származó halott magzatokból nyert őssejteket kutyultak az ukrán (és tényleg, tedd a szívedre a kezed, ne udvariaskodj: nem a "szervezett bűnözés", illetve a "maffiaszerű" szinonimája az manapság, hogy "ukrán szakember"?) doktornővel, amelyet utána mindenféle egyéb kutatás nélkül beinjekcióztak a páciensekbe.

A legfőbb seggberúgás pedig azért jár, mert ez a szépészeti műtéteken szocializálódott faszi nem volt képes felfogni, hogy most nem szarral gurigázik. Hogyne, a plasztikai sebészetnek is van orvosi kockázata, ott is van felelősség, de alapvetően mégis esztétikai okok és következmények merülnek fel. Itt viszont kurvára nem!!!! Aki őssejt-kezelésre szorul, az praktikusan valami más módon nem gyógyítható betegségre akar ellenszert, az ROHADTUL KISZOLGÁLTATOTT... az például nem tud járni, nem hall, az valami degeneratív neurológiai betegségtől szenved.

Az nem a nagyobb csöcsök igényével feküdt be hozzád, te fasz, hanem ÉLNI akar! Érted?! És ezzel a boszorkánykonyhás barkácsolással most a hazai őssejt-kutatást, a felelős, orvosi célú felhasználást lökted a gödörbe! Van neked fogalmad arról, hogy milyen az, ha valaki nem azért írja be hetente a hírkeresőbe, hogy "őssejt", mert üzleti céljai vannak, hanem azért, mert BETEG?! Gondoltál rá, mikor a szépségiparból hirtelen átruccantál a mélyvízbe?

Gondoltál a francokat, te csöcspumpa.

Muszáj pár szót szólni a nyomozóhatóságokról is. Azt, ugye, a kurucinfó óta tudjuk, hogy a magyar rendőrség, az ügyészség és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium összes munkatársa és vezetője konkrétan egy szatyorban él, ahonnan még a szomszéd telekre sincs kilátása - ezért állítja még évek után is komoly pofával azt, hogy a kurucinfó egy amerikai honlap, túl az Óperencián, jaj, hát nem érjük mi el azt, és ugyanezért állítja azt is, hogy hát pont akkor kapcsolt el a tévén, amikor épp a zavargásokat mutatták, ezért nem tud "hivatalosan" arról, hogy mifelénk a békés tüntetésen autókat gyújtanak fel meg melegeket vernek össze... és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendészet élén álló kapafogú rém miket művel mostanában.

De azt már ne mondja nekem senki, hogy nem volt egyetlen olyan ember sem, aki tavalyelőtt (!) novemberben nem kapta fel a fejét arra hírre, amit a Blikk címlapon hozott, és sok-sok újság átvett, hogyaszongya:

A Padödő énekesnője hónapok óta mozgásképtelen, tolókocsival közlekedik. A kaposvári őssejtklinika professzora, dr. Seffer István azonban felajánlotta neki, hogy őssejt-kezeléssel lábra állítják - írja a Blikk. Az énekesnő betegségéről egyelőre nem lehet tudni, valóban szklerózis multiplex-e, dr. Seffer a lapnak elmondta, egyelőre még nem kapta meg tőle a leleteket, de Lang örömmel vette a felajánlást.

Hát b+, még a linkelt Velvet-cikk akkori hozzászólásai között is ott van, hogy WTF, ilyen őssejt-kezelést Magyarországon TILOS végezni!!! Dr. Csöcspumpa a legolvasottabb magyar napilap címlapján közölte egy celebbel, hogy bűncselekményre készül, és senki nem szólt semmit? Ilyen erővel, ha a viszkis írt volna egy olvasói levelet a Magyar Nemzetbe, hogy "csütörtök, délután négy óra, körúti OTP", arra se moccan rá a yard? Félelemetes, főleg úgy, hogy közben a tartalék izzókészlet a világ legfontosabb dolga.

És végül, ha már megemlítettem, pár kedves szó Lang Györgyihez is. Tudom, hogy több olvasóm személyesen is ismeri-kedveli, de akkor is azt gondolom: marhára tisztességtelen és felelőtlen dolgot művelt. Azt a csiki-csuki játékot, miszerint hol bevallja, hol letagadja, hogy szklerózis multiplexe van, rohadtul nem tudom elfogadni. Méghozzá azért nem, mert ilyen ügyben egy közismert embernek csak két tisztességes választása lehetne:

1. Nem beszél róla, magánügy, megtartja magának.

Ez egy teljesen rendben lévő magatartás lenne, nem tartozik ez senkire, nem kell mindenből bulvárhírt csinálni. Ebben és csak ebben az esetben még azt is elfogadom, hogy egy időben úgy járt tévéfelvételekre, hogy a törés miatt begipszelt lábával "alibizte le" azt, hogy kerekesszékben közlekedik. Megértem, tényleg. Én azok közé tartozom, akik például a coming outot sem várják el a meleg/leszbikus közszereplőktől.

De ha ezt választom, akkor nincs bulvársztároskodás, akkor nincs Blikk-címlap, akkor nem kínálom oda a sztorit, nem haknizok vele. Képzelje el, hogy érzi magát a "civil" SM-beteg attól, amit a Pa-Dö-Dő énekese művel: bekínálják az elérhető legjobb kezelést, sőt, őssejt-terápiát, megcsillan a remény, hogy mondjuk Harvey Milkhez, vagy a fideszes (hallássérült) Kósa Ádámhoz hasonlóan egy másik hátrányos helyzetű csoportnak is lesz szószólója, aki a nyilvánosságban fogott pozíciója révén kitapossa az utat... erre Györgyi kitolat az egészből, és a következőt nyilatkozza:

- Három betűvel lehetne leírni a betegségemet: NTJ, azaz nem tudok járni!

Akkor tessék szépen abbahagyni a betegséggel való bulvárhaknit, mert ez így nem fair.

 

2. Felvállalja a betegségét, felelősen, a sorstársait segítve

Csak egyetlen példa: Erős Antónia nem csak akkor cukorbeteg, amikor az RTL Reggeliben lehet erről beszélgetni, hanem pl. akkor is, amikor Pécsett kell egy nulla médiaérdeklődés melletti, de a cukorbetegeknek fontos rendezvényen megjelenni. Vele szívesen azonosul a cukros fiatal, mert látja, hogy így is lehet teljes életet élni. Betegséggel Blikk-címlapra csak akkor megyünk, ha tudjuk, hogy ezrek vetik össze a saját állapotukkal az általunk elmondottakat...

Az SM egy gyógyíthatatlan, de kezelhető; az életminőséget nagyban befolyásoló, de fegyelmezett életvitellel jó eséllyel kordában tartható betegség. Úgy nem, ahogy Lang Györgyi csinálja. Őszintén remélem, hogy lesz helyette jobb, felelősebb "ikonja" (bármilyen hülye szó is ez) a szklerózis multiplexben szenvedőknek, aki reményt ad nekik, nem pedig elveszi azt a bohóckodásával. Őszintén sajnálom, amiért beteg - de ez nem menti fel a felelősség alól, amit a nyilvánosság jelent. Vagy hallgasson, vagy vegye észre, hogy nincs egyedül.

Hát ennyi... tudom, kicsit hosszúra sikerült a mondanóm, de az a helyzet, hogy megint egy olyan magyar abszurdba sikerült beletenyerelni, ahol szinte mindenkit van miért bokán rúgni.

Jöjjön egy kis hagyományos,

oldskool bejegyzés arról, hogy miafaszvan.

Kezdve azzal, hogy ma (vasárnap) ismét felülkeredett bennem a kalandkereső, minden újat kipróbáló énem, úgyhogy felmentem a WestEnd tetőteraszára, és körömcsipesszel levágtam a körmeimet. Csak a kezemről, bár papucsban voltam, így a lábamról is ment volna.

Szerintem én vagyok az első, aki ilyet tett. Ha lesz majd kis időm, kitalálok még hasonló úttörő cselekvéseket.

Egyebekben meg szinglihétvégém volt, Björk a csodálatos Békásmegyeren volt a légkondis lakásban (nem részletezem az okokat, röviden annyi, hogy úgy nézett ki, elutazok a hétvégére, de aztán mégsem, viszont ő már bekalkulálta Békást, nekem meg úgyis volt melóm sok, amit egyedül is tudok tolni), én konkrétan csak pisilni álltam fel a gép elől (meg ma körmöt vágni, ugye), de amikor meg mégis, akkor nagyon hiányzott a csajom. Más lenne nyilván, ha mondjuk Hollandiába mennék valami munkaügyben egy hétre, mert hiányozna ugyan akkor is, de így, hogy a kétfős életünk kulisszái között voltam egyedül, így extraszar volt.

Uh, jut eszembe, tegyük félre a naplózást, lenne ugyanis egy fontos kérdésem.

Úgy áll a helyzet, hogy az elmúlt napokban végigpróbálgattam a mindenféle divatos mikroblog-szolgáltatókat, mer'ugye, nem állhat meg a fejlődés, arccal a haladás könyökébe, meg ilyenek. De meg kell mondjam, se a twitter, se a tumblr nem nyűgözött le, mint elsődleges opciók, ugyanis értem én, hogy miben és mitől jobb vagy akár csak más, de a lényeg változatlan: ezek is blogok. Márpedig, ha én blogolni akarok, akkor ide írok, ti itt olvassátok, mi a töknek ugrálnátok egy másik helyre is zolit olvasni.

Ámde.

Ámde valamit mégis meg lehetne tenni, ami több, mintha csak egy másik blogot vezetnék ugyanarról. Mit szólnátok ahhoz, ha csinálnék egy oldalt a bognak a Facebookon? Az interaktívabb lenne, nem kéne új platformot megszoknotok, ha már regisztráltatok, illetve egy csomó, a blogomtól független faszasággal találkoznátok ott, ha csak most regisztrálnátok.

Mit szóltok hozzá? Nekem az tetszene benne, hogy lenne egy "szűrt" lista, nem a bárhonnan ideérkező bárki, hanem csak azok, akik tényleg rendszeresen és hozzászólva stb. Ez megoldaná azt a gondomat is, hogy már épp csak a nagyanyám nem olvassa a blogot, és lassan nem írhatok le semmit bele, mert mindig TEKINTETTTEL KELL LENNI erre vagy arra.

Szóval? Csatlakoznátok egy ilyen oldalhoz? Becsszó, aktívkodnék ott is, sőt, néha egyszerűbb lenne ott, mint itt.

 

 

Grissom meggyalázása öt percben

Úgy van ez, ugye, hogy előbb a munka, aztán a szórakozás. Márpedig a blog akkor is szórakozás, ha sokan nagyon is komolyan vesszük.

Most küldtem át az utolsó előtti nagy "csomagot" melóügyben, picit rápihenek, aztán folytatom (tudom, hogy ezerszer elmondtam már, de akkor is: a sok, kvázi részidős meg távmunkás meló előnye a szabdság, a hátránya viszont, hogy mindig dob egy újabbat a gép).

Jelen állás szerint azonban vasárnapra átrágom magam a kásahegyen. Addig is, hogy ti se legyetek túl kipihentek, jöjjön egy nagyon-nagyon fárasztó agymenés... megmutatom, milyen az, amikor folyamatosan a melón pörög az agyad, és kimész az erkélyre cigizni. Naná, hogy nem hagyja abba a munkát, csak átvált abszurdba, és az 5percnyi bagózás alatt ilyen marhaságokat ad ki.

Fontos tudnivaló, hogy közben a nappaliban Björk a New York-i Helyszínelőket nézte... szóval, ezt köpte ki az agyam abban a pár percben:

 

- Őrmester, nem találom a bűncselekmény helyszínét!

- Semmi gond, szólj a helyszínLELŐKnek!

*

- Pincér, erről a somlói galuskáról valami hiányzik...

- Pardon, máris jönnek a TEJSZÍNelők!

*

- Őrmester, a szakértők szerint ilyen kis helyen nem is fér el ekkora bűncselekmény!

- Mindegy, akkor tegyünk úgy, mintha... majd segítenek a helySZÍNLELŐK!

*

- Mit mondott a vasorrú bába, mikor Jancsi és Juliska nekiállt megenni a mézeskalács házikót?

- Ejnye, ebadta kölkök, ti helyszínEVŐK!

*

- Őrmester, hiába vizsgálódunk, itt egy csepp vér sincs, hófehér minden...

- Ne tehetetlenkedjen itt, tolja meg egy kis pirossal! Már kiküldtem a helySZÍNEZŐKet.

*

- Demszky úr, idén nyáron is lesz tornádó a fővárosban?

- A vihar méretéről nincs pontos információm, de az biztos, hogy augusztusban veszélyesek lesznek a helyszínERŐK.

*

- Kéne egy lista az étterem falára a törzsvendégekről, de szeretném valahogy frappánsan megfogalmazni, hogy ők azok, akik gyakran járnak ide, és szeretik ezt a helyet...

- Szerintem legyenek ők a helySZÍVELŐK.

*

- Őrmester, higgye már el, itt nem történt semmi, ez nem egy bűncselekmény helyszíne... tudom, hogy nagyon szeretné, de akkor se tudok egy komoly esetet szülni magának!

- Nem is kell, erre valók a helyszínELLŐK!

 

Itt nyomtam el a cigit.

Tesztoszteron-cunami

Egyáltalán nem érek rá, de két, viszonylag friss élményemet meg kell osztanom veletek.

Az egyik pár napja történt: az RTL-en Bus István újságíróval, valamint, sőt, főleg Markkal és SP-vel, a két fiatal énekessel beszélgettek arról, hogy mit is jelent FÉRFINAK LENNI, mitől férfi a férfi... íme a videó az eseményről, sokszor meg fogom nézni, mert szeretnék tanulni ettől a két vastagnyakú csődörtől.

Tegnap reggel pedig már a tv2-n láttam viszont SP-t, itt már divatügyekben prezentált, és megtudhattuk, hogy kettesben nyaralt Puskás Petivel a tengerparton.

SP és Puskás Peti fotók:

Ej-ej, mit össze csajozhatott ott ez a két férfiállat... de itt van egy brigád, akik még náluk is keményebbek:

 

Ha nagyon-nagyon őszinte vagyok, a fenti videó szereplőit egy-egy durvább fesztiválhajnalon úgy dughatná meg a bemákolt nemén, hogy mindeközben ránézésre még az az illúziója is megmaradna, hogy épp csajozik.

 

(Egyelőre csak ilyen apró gonoszkodásra futja, most dolgoznom kell, de majd még jövök.)

Kijelentés

Alulírott zoli kijelentem, hogy Dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonórához, a BKV humánpolitikai igazgatójához hasonlóan bennem sem sem merült az a gondolat, hogy a Társaság kinevezett első számú vezetőjének pozíciójára törjek, sőt Dr. Kocsis István Vezérigazgató Úr eddigi munkáját nagyra tartom.

 

Mindezek fejében pedig magam is csupán egyszeri juttatásként százmillió forintot, valamint havi négymilliós fizetést kérek. Ahogy Dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra. Szeretnénk ugyanis a csajommal egy szép lakást, új autót, csinoska bankbetétet, segíteném a szüleimet és a kisbabát váró húgomat, és adakoznék mindenféle közérdekű célra is.

Ha viszont ezeket nem kapom meg, akkor a fentiek helyett azt kell kijelentenem, hogy elmentek ám ti a kurva anyátokba.

Tisztelettel:

zoli

Blogvilág meg a házunk tája

Webkettőzzünk kicsit.

Kezdve azzal, hogy drága barátaim, ne aggódjatok már annyira, a bloggervizsga, meg a bloggerigazolvány, az csak egy jópofa vicc. Komolyan. Néha magam is megijedek, hogy ez a kurva ország, ez annyira befeszült, hogy már mindenre ugrunk. Igen, én is, és néha direkt rá kell szólnom magamra, hogy zolibazmeg, ez azért nem akkora probléma, ne szörcsögj már rajta annyit.

Szóval még1x: nyugalom, senkit nem fog holnap Hiller István felkeresni, és kikérdezni tőle Kármán József életművét, meg a rendhagyó igeragozást visszafelé, hogy az elhangzottakat mérlegelve döntsön a blogger felkészültségéről. Tényleg. Pont azért jó blogolni, mert ez az egész sokkal szabadabb, sokkal őszintébb (is lehet), mint a printmédia, vagy a "hivatalos" online cuccok. Kirakhatok egy szonettet, kirakhatom a fitymám szuperközeli fotóját, vagy egy mélyről jövő fakoffot a Lost című bohócsorozat kapcsán.

(képünk csupán illusztráció)

Ha pedig ésszel csinálod, tök jó arcokat ismerhetsz meg - és persze, minél nagyobb a rádiusz, annál több hülye is belekerül, de ugye, ez már csak így megy mindenütt. Mostanság is kaptam pár díjnyertes levelet (jut eszembe, a normálisabbja is klikkolhatná gyakrabban azt a kis piros postaládát ott jobbra, mindenkinek válaszolok, sőt, kisebb mörcsöndázjingokat is postázok, aláírt bézbóllabda, dedikált hajtincs, üvegcsébe zárt romantikus sóhajom, ilyenek), szóval vannak érdekes e-mailek, a kedvencem most a mikropénisz nevű betegségben szenvedők tipikus reakciója, a konfúz-levél. Röviden, ezek az irományok arról szólnak, hogy a bevezetésben a szerző változatos módon küld el az anyámba, majd egy taxatív felsorolást ad arról, hogy miért szar és érdektelen a blogom. A tárgyalásban anyámat emlegeti, majd hosszan panaszkodik, hogy miért nem jelent meg a hozzászólása a blogomon, hiszen KÖTELESSÉGEM lenne mindent megjelentetni, majd a befejezésben újfent rögzíti, hogy milyen szar és érdektelen blogom van, ja és anyámat, azt.

Néha megkérdem egy válaszlevélben, hogy oké, de ha ennyire szar és érdektelen ez a blog, akkor minek akar ide kikerülni.

Szóval a normálisabbja is felpörgethetné a levélírást, eddig 10:1 arányban vezetnek a kispöcsök. Egyébként meg augusztusban valszeg lesz zoli és a haverok szülinapi találkozó is a Szigeten, majd írok róla levelet, de akár be is lehet előzni.

Van aztán még az is, hogy rájöttem, erdővé nőtt a kis linkültetvény ott oldalt, és egyre nehezebb kiszúrni belőle az újakat. Úgyhogy időről-időre muszáj lesz külön is foglalkozni egyikkel-másikkal, ha azt akarom, hogy észleljétek őket. Úgyhogy zárásképp azt kérem, hogy miután mindenki jól elolvasta ezt a bejegyzést, bekommentolta a mondandóját, igény szerint levelet is is írt nekem, klikkoljon HARMINC blogjára, aki ma a konyhafőnök ajánlata.

Három lényegtelen bulvárinfó

Semmi közük egymáshoz, csak itt szuttyognak már egy ideje a "valamikor rakjuk ki a blogra"-listán. Hát akkor most.

Az első hírrel leginkább a több csatornán is vitt, "A Lost egy baromság!"-kampányomat szeretném új érvvel bővíteni. Még januárban vadászta a kommentkom ezt az interjú-részletet, és most, hogy múltkor Björkkel megnéztem egy negyed évadzáró részt, eszembe jutott, hogy akkor majd most. Tehát... Damon Lindelof, a Lost egyik készítője nyilatkozta ezt még 2005-ben:

Már az első évadban választ adunk bizonyos kérdésekre, például arra, hogy kicsoda Ethan, miért nem szült még Claire, és mi a füstszörny. A sorozat nagy titkaira mind van tudományos magyarázat, igaz, kissé meredek, de ettől még a tudományban gyökerező válasz. A Lostban nem lesz időutazás, meg ilyesmi. Pontosan tudjuk mindennek a magyarázatát, racionális válaszaink vannak.

Hát, ehhez képest... és kérem-könyörgök, ne írják be ide nekem a hívők, hogy "de ezt csak azért nyilatkozta, hogy még jobban meglepődjünk" meg "ők ezt akkor is értik, és én is értem, csak te nem érted, mert buta vagy". Vagy ha mégis, akkor kérek szabatos, tudományos választ EZEKRE A KÉRDÉSEKRE is.

A Lost egy baromság - abból a szempontból legalábbis mindenképp, hogy a forgatókönyvírók jó ideje már csak sodródnak, mint jegesmaci a jégtáblán.

 

A másik hír meg azt mondja, hogy:

Duncan James, az egykori Blue együttes frontembere őszintén beszélt arról, hogy nem csak a lányok tudják megdobogtatni a szívét. A 31 éves énekes nyíltan kijelentette, hogy biszexuális. Bár imádja a csajokat, és elsősorban ők szerepelnek a fantáziájában, többször előfordult már, hogy férfiakkal is ágyba bújt. A sztár néhány éve apává is vált, de nem él együtt a gyermeke anyjával. Elmesélte, hogy 2001-ben volt kapcsolata először pasival, amikor beleszeretett az egyik barátjába.

Hát ugye, ez egyfelől egyszerű Sugár Berci-jelenség, nem megy már a szekér, ezért jön a pánik-coming out. Szegény Bercinek is már csak harmadik oldal, kiskeretes jutott - hiába, akkor nagyobb lett volna az odacsapás, ha még anno, mondjuk a Váci Eszterrel kiadott duett mellé rakják oda ezt bónusztracknek. Ezzel együtt is persze riszpekt minden köz- és magánembernek, aki elég bátor ahhoz, hogy rejtőzködjön tovább.

No, de a fenti hírben igazán az a fontos (nekem), hogy lám, csak-csak igazam van azzal a rém egyszerű és felháborító elméletemmel (melyet a gyakorlatban is alkalmazok), miszerint bizonyos esztétikai szint felett minden pasi buzi. Kész, ennyi. Jól néz ki? Oké. Nagyon-nagyon, ünnepelten, címlaposan jól néz ki? Akkor buzi! :)

Persze, néha tévedek, de az esetek túlnyomó többségében azért ezt teljesen praktikus ultima ratio, tudod, tele van vele a kamaszlányok fala, vagy mindenki őt bámulja a strandon... hát persze, hisz meleg!

Rémálmom egyébként, hogy egyszer ezek a fiúk a Pink Ligából visszaigazolnak a heteró bajnokságba... mi lesz akkor velünk, akik nem tudjuk, megy-e a zöldhöz a kék, nem ismerjük azt a modern művészt, és jobban szeretjük azokat a filmeket, amikben ölnek, és kevésbé azokat, amikben sírnak? Hogy a tökömbe tudnék én versenyezni azonos pályán egy ilyen csávóval, mi?

Még jó, hogy buzi.

 

A harmadik hír pedig az egyik kedvenc bulvár(os) oldalamról származik - ez az Awful Plastic Surgery, rendszeresen látogatom, egész okos kis site. A szerkesztője egy plasztikai sebész, aki szakértő szemmel szúrja ki, ha valamelyik sztárnak plasztikai műtétje volt, különös tekintettel az elkúrásokra. Amitől igazán érdekes, hogy ő észreveszi (és frankó before-after képeken szemlélteti is) azokat a dolgokat, amin az avatatlan szem átsiklik.

Michael Jackson halála kapcsán nála is volt leltár, a kedvencem az alábbi kép:

Na, észreveszed magadtól?

A megfejtés a következő: szegény MJ már annyira szétcsapatta az orrát, hogy a valamikori afro-amerikai anyagbőség helyett akut hiánygazdálkodást vezettek be, elfogyott az orr, amit lehetőség szerint saját anyaggal (porccal) kellett pótolni. Ha pedig alaposan megnézed a színes fotót, láthatod, hogy bizony, szegénynek a füléből nyestek ki egy darabot, és abból lett neki pisze orrcsúcsa újra.

Brrr. Mikor ezt először realizáltam, rögtön a fülemet kezdtem el taperolni, és hogy akkor honnan-hova, és ténylegbaszki, van ott egy egész orrcsúcsszerű porc. Szegény szerencsétlen hülye, mit művelhetett magával ez évtizedeken keresztül, hogy már házon belül kellett összelegóznia a saját arcát...

Szóval ezeket a lényegtelen bulvárinfókat akartam közölni.