zoli voltam


Azért ehhez pofa kell!

2009. május 12. - zoli vagyok

Kicsit felhúztam magam. Meg Nem Nevezendő Blogger (M.N.N.B.) egy külföldi stand upból ellop egy részt, hallás/emlékezet után megírja egy közepesnél gyengébb bejegyzéseben. M.N.N.B. ezzel kikerül az index főoldalára, ahogy rendszeresen, meg egyébként is rendesen promózva van a blogja. M.N.N.B. seggét kinyalják a hozzászólók, hogy mennyire vicces a bejegyzése, a sok kattintásból pedig jön neki a hirdetési pénz is.

Nem, nem írom meg, hogy ki és melyik blogon. Oda se kommentoltam be, bár bizsergett az ujjam. Nem szoktam, és ettől a kifakadástól eltekintve most sem fogok beszállni a gyerekes blogger-vitákba. Csak bosszant, kurvára, mert én szeretem és (pechjére) ismerem a stand up comedy műfaját, ő meg nem becsüli semmire, aprópénzre váltja, saját alkotásként, igénytelenre fazonírozva vezet elő egy eredetileg zseniálisan kitalált és megírt ötletet.

A másik következmény pedig, hogy igen, immár biztos vagyok benne, hogy az új blogomban lesznek hirdetések. Hülye leszek nem berakni őket, ha azt látom, hogy egy 2perces, igénytelen lopásért is pénz jár. Akkor én, bassza meg, aki csak saját kútfőből, én miért ne?

Másfél ajánlat már van is a zoliblog hirdetési felületeire, ha végül egyikükkel sem állapodok meg, akkor is lesznek hirdetések, max nem egyedi megállapodás, hanem a szokásos netes basz.

A túlértékelt, ötlettelen plagizálók meg szarjanak sünt.

Magyar seggbe...

Semmit sem utálok jobban, mint mikor mindentudó pofával hülyeségre akarnak kényszeríteni.

Rakjunk egymás mellé két hírt! Az egyik arról szól, hogy egy (egyelőre) önként vállalt etikai kódex előírásai alapján a magyar áruházláncok polcaira nyolcvan százalékban magyar áruk fognak kikerülni - a "kiemelt jelentőségű hazai termékek" esetében, melyek javarészt lefedik a mindennapi élelmiszereket. Ha pedig önként nem tartják be, akkor törvényben kötelezik őket erre - közölte a földművelésügyi miniszter.

A másik hír szerint pedig egy Szolnokra tartó InterCityn egy nő vásárolt két üveg ásványvizet, az egyiket meg is itta, majd szarul lett az üvegben lévő hipótól. Nem kell sokat agyalni, hogy kikövetkeztessük: valszeg egy Domestossal átlögybölt, (minimum) egyszer már használt üvegbe töltött valami vizet a vonaton az árus, és azt adta el, nyilván nem olcsón. Én egyébként tavaly kényszerültem egyszer arra, hogy szintén IC-n üdítőt vegyek, nem volt időm előtte beszerezni - nos, akkor a 0,33-as kóla 700 forintba került a büfében (ma a boltban 150).

Igaz, azt legalább nem lehet visszazárni, azzal nem lehet trükközni. A fenti két hír egyik tanulsága azonban éppen az, hogy a kokárdás nekibuzdulás nem sok dologra garancia: itt is magyar baszta át a magyart, magyar szarházi adta el a hamis vizet a magyarnak.

Másrészt pedig vizsgáljuk meg, mi is sülhet ki ebből a nemzetiszín polcfeltöltésből.

Az egyik, igen valószínű output szerint lófasz se lesz belőle, addig jut a dolog, mint az összes többi, hasonló elánnal bejelentett akció meg mozgalom. Nem egyértelmű, hogy mitől "magyar" egy termék (alapanyag, gyártási-termelési eszközök, munkaerő, gyártó tulajdonviszonyai stb.), nem tiszta, hogy mi a helyzet azzal, amit nem "polcon", hanem raklapon, hűtőben, önálló gúlában stb. kínálnak a boltokban; az is homályos, hogy ezt ki és milyen módon ellenőrzi, regisztrálja stb... és még sorolhatnám. Ezek alapján pedig csak adtunk egy pofont a szarnak.

A másik lehetséges irány azonban már sokkal bajosabb. Képzeljük ugyanis el, hogy ezt komolyan veszik! Én a magam részéről (nem meglepő módon) kurvára dühös leszek. Hogy kicenzúrázzák, "előválogatják" nekem a bolti termékeket? Mint mikor az RTL kivágja a film felét? Hát nyomjanak rá egy bazi nagy kokárdát arra, ami szerintük magyar, aztán majd én eldöntöm, hogy mennyire vagyok patrióta a teszkóban!

Kossuth se azt mondta, hogy öntsék a Dunába a labancok termékeit, hanem valahogy úgy akarta a Védegylet (majdnem 170 ével ezelőtt!), hogy inkább vegyél magyart, ha az ugyanolyan jó, és nem drágább, mint a külföldi. Erre jönnek ezek, hogy akkor ők most lesöprik a polcokat, és újrapakolják úgy, ahogy nekik jó. És én, és mi, ez a pármillió lényegtelen hülye itt, mi nem számítunk? Mi mind cselekvőképtelenek vagyunk, és előre meg kell szűrni nekünk a polcokat, mert "rosszul vásárlunk"?!

És ha én azt szeretem? A szlovák tejet, az osztrák sajtot, a svájci csokit, a norvég büdösbogarat, mittomén? Nem szerethetem? Vagy majd össze kell pecáznom a sarokból, esetleg pult alól kérjem, mint a szocializmusban? Hát tényleg mindenre az a megoldás ebben a kurva országban, hogy tilcsákbe?

És akkor demagóg leszek: az üres ásványvizes palackot hypózó, csapvízzel újratöltő is belefér a nyolcvan százalékba? Mer'ugye, itt egyéb kritériumot, mint "magyar", még nem hallottunk... a szar magyar termék is kikerül? Vagy lesz további szelekta? És ha igen, akkor ki, milyen elvek alapján és hogyan válogat? Nem lenne jobb mégis, ha én, a Kedves Vásárló, aki végeredményben pénzt ad a termékért, én és csak én válogatnék? Alkérdés: az a nyugger mama, akitől most elveszik  (egyébként szükségszerűen) a 13. havi nyugdíjat, ergo még kevesebb pénzt tud költeni, az az olcsó szlovák tej helyett mi a tökömből fogja megvenni a drága magyart?

Elmondom egyébként, mitől fogyna jobban a magyar termék. Ha jó lenne. Tényleg. Én például nem vásárolok chorizot a kedvenc kolbászos tésztámhoz/levesemhez, mert anyámék Smallvilleben világbajnok kolbászt csinálnak. Sőt, baconból is kapuvárit szoktam venni (ami nyilván nem csak úgy magyar, de egyenesen MAGYAR), nem a külföldi (vagy épp más magyar) ipari hulladékot. Magyar vizet iszom (nem a vonaton veszem), mert jó és megfizethető, és még sorolhatnám. Nem kényszerített erre senki, nem tukmálták - hanem KIVÁLASZTOTTAM a többi termék közül.

Ha viszont a magyar sajt olyan, mint radírgumi, akkor azt ne rakják ki nyolcvan százalékban, azt ne rakják ki egyáltalán, mert szar, és nem veszem meg. Ha a magyar borból az alsó-középkategória is már prémium árban van, akkor meg ne csodálkozzanak, hogy aki jó bort akar, az inkább egy toszkán palackot bont ki a nehéz nap után. De sorolhatnám még a cuccokat, amelyeket épp azért nem védeni, hanem elrejteni kellene, mert nem csupán szarok, de MAGYAROK, bassza meg. És ez nekünk ciki, magyaroknak.

Nyilván, akinek pusztán attól erekciója tud lenni, mert valami MAGYAR, és a kutyaszart is megeszi, ha az trikolór, azt ne korlátozzuk semmiben, álljon vigyázzba és bömbölje fennhangon a székely himnuszt minden tíz deka parizerhez. De mi, többiek, akik szeretnénk kapni is valamit a pénzünkért, mi miért szívjunk? Miért megint az a megoldás, hogy korlátozzuk, tiltsuk be, kötelezzük és kényszerítsük? 

Pár indok pofánbaszásra

Random bézbólütős motívumok.

Elsőként ott van az "Én járok az emberek között, ezért tudom, hogy..." -kezdetű tiráda, amitől alapjáraton 200 tud lenni a vérnyomásom. Mert hogy hol jársz te a.... micsoda a.... kurvaanyádat, tee? Az emberek között? Mert te ufó vagy, vagy valami magasabb rendű létforma? Tedd már meg nekem, drága gróf úr, hogy nem szállsz alá többet, akárha látens mátyáskirály, mert büdös vagy, bunkó és pincebogár. Jársz az emberek között, ja, jöttél a mintavételi sokasághoz, mi, hogyvagyunk, hogyvagyunk, takarodjál anyába.

Logikusan következik a fentiekből, az "Az emberek azt akarják, hogy...", miszerint az emberek egy massza, oszt csurognak is jobbra lefele, egy irányba, amerre nehézkedik a miskulancia. Azt akarják az emberek... az emberek egyébként konkrétan dugni akarnak, de még ebben sem egységesek, mert az egyik ezzel, a másik amazzal csinálná, a harmadik meg csak vágósúlyú sertésekkel. Kivéve a gyevi bírót.

Vannak aztán a címadó gecik, általában a hírkeresőn tobzódik a fajtája, akik a  blikkfangos címekkel akarják behúzni a kedves olvasót - kontraproduktívan, lévén dafke nem klikkolok már oda. Ott virít mondjuk a cím, hogy "Döbbenet! A közlekedési miniszter megette az anyukáját!", és persze kiderül, hogy a: valami afrikai miniállamban, ahol ez népszokás, és egyébként is hatvan éve történt, vagy b: anyukájának a fotója volt a kedves mama szülinapi tortájára rajzolva, és azt ette meg.

Ha pedig már hírek, akkor a bulvárban is van pár ütőérett faszkalap (sőt, tulajdonképpen csak az van), a kedvencem manapság megint sóbertnóbert, aki 4-5 havonta előjön azzal, hogy halálos beteg - hol a szíve, hol a gerince miatt fog "bármikor" meghalni. Az Aktívnak egy rövidet mindig megér.

Van aztán régi kedvencünk, a szőrtelen kukikat bármikor küzdelemre késztető Talmácsi Gábor, akinek a menedzsmentje nemrég körbekoldulta az országot, hogy szegény-szegény Talma, nincs neki tartalék motorja, adakozzanak a civilek neki, legyen pénz a másik mocira! Fasse tuggya, a felkérés őszinteségét nálam kicsit beárnyékolta a másik cikk, mely szerint Talmácsi kedvenc táskamárkája a Louis Vuitton, és "a motoros gardróbjában nem ez az egyetlen márkás modell". Bézbólütő.

Vannak ugyan ebben az országban olyan szerencsétlenek is, akik a válság miatt nem a tartalék motorról, hanem a gázszámla befizetéséről mondanak le, de egyetértek, előbb segítsünk a 164ezer forintos táskás srácnak, aztán jöhetnek a csóringerek.

Kimegyek egy kóláért, addig pihen az ütő. 

Téli rege

Talán már említettem, hogy szerintem a globális felmelegedés, az egy kamu. Hát nézz körül, bazmeg, itt tél van! Csontig hatoló fagyos szél, az ország felében hóesés, ma reggel vissza kellett szégyenkeznem az egy hete kirakott kesztyűimet a kabátzsebembe. A télikabátéba, naná, hisz természetesen március végén is még a vastag téli kabátomat kell hordanom.

Körülöttem meg mindenki beteg, ez se épp azt bizonyítja, hogy búcsúzni kell a téltől. Permanensen fűtünk, az előző hónapban gavallérosan bő 36ezer forintos gázszámlát sikerült összehozni... globális felmelegedés, a faszomat, azt.

Egyébként még nem sikerült teljesen meggyógyulni, de azért már bejárok az irodába, egyrészt otthon se gyógyulnék sokkal gyorsabban, másrészt meg ott most a betegebb családtag van, aki Björk. Mondjuk ő ott is marad a héten, ki kell feküdnie ezt a szarságot.

Semmihez sincs semmi kedvem, blogolni se, beragadt rajtam a mute gomb.

Kedves Magyar Állam!

Ne vedd zokon, de te egy pénzéhes rohadék vagy.

Nemrég beszéltem a könyvelőmmel, aki arról tájékoztatott, hogy az általam keresett pénzből már megint többet kapsz, mint én magam. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cégem szűk egy éves tevékenységének eredménye után jóval nagyobb összeget kell kifizetnem társasági- és iparűzési adóként, mint amekkora összeget osztalékként magam felveszek majd. Ja, és persze az osztalék negyedét is átutalom neked, szintén adóként.

Úgyhogy te egy rohadék vagy, és ezzel még nincs vége.

Ugyanis nem csak egy pici céget vezetek, de alkalmazott is vagyok egy másikban, teljes munkaidőben. Számoljunk egyszerű számokkal, tegyük fel, hogy a bruttó fizetésem 150ezer forint (aki nagyon rossz volt matekből, az ugorjon az összegzésre).

A munkáltatóm átutal neked nyugdíjjárulék címén 36ezer, egészségbiztosítási járulékként 7500, munkaadói járulékként 4500, szakképzési hozzájárulásként 2250, valamint egészségügyi hozzájárulás címén 1950 forintot. Ez összesen 52.250 forint, amit csak azért fizet ki neked, mert engem alkalmazni merészelt.

Én se kapom ám meg azt a 150ezer forintot, á, dehogy. Abból ugyanis lejön a nyugdíjjárulék (14.250), az egészségbiztosítási járulék (9.000), a munkavállalói járulék (2.250) - de persze kegyes vagy, és van adójóváírásként 7.215 forint, amit érvényesítve 21.285 forint az SZJA-m.  Tőlem összesen 46.785 forintot veszel el.

Összegezzük tehát: az én kezemben a végén van 103.215 forint. Az engem alkalmazó cég elköltött 202.000 forintot. És te, aki közben lófaszsemmit se tettél, te elraksz (98.985, tehát kerekítve) százezer forintot.

És akkor nem tudom elnyomni a bennem szuszogó, látens Verebes Istvánt: hát mégis, mi a lófaszt tettél te azért a százezer forintért? Mert én, én bazmeg dolgoztam érte, a munkáltatóm is dolgozik érte, ezt a pénzt mi raktuk össze - és ahogy a saját cégem bevételeiből is te nyúlod a nagyobbat, itt is az a helyzet, hogy az alkalmazottként végzett munkám ellenértékével megegyező összeget raksz zsebre. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy bármit vásárolok, rögtön megy az árából neked az áfa, a jövedéki adó, ilyen illeték, olyan harács...

És nem kapok semmit cserébe - vagy csak a leggagyibb, legbóvlibb szart. Ha beteg vagyok, le kell fizetnem az orvost, vagy hagynak megdögleni egy omló falú kórteremben; nem mintha a hálapénz bármit garantálna. SZTK-fogorvosnál az általános iskolai fogászatok óta nem voltam, azt bő másfél évtizede abból fizetem, amit a fizetésemből (illetve korábban: a szüleim fizetéséből) kegyeskedsz meghagyni. Mégis vonsz tőlem járulékot arra is.

Koszos, büdös, a menetrendet hírből sem ismerő vonatokat közlekedtetsz a pénzemből, a tereinken hányás, szemét és törött padok mutatják, hogy oda se jutott a tőlem elszedett forintokból. Nem tudod belőle se a cigányokat gyilkolókat, se a gyilkos cigányokat megállítani. Emberek fagynak halálra telente. Mire költöd azt a kurva pénzt, hm?

Több pénzt kapsz a munkámból, mint én magam, mégis rám marad, hogy a nyugdíjas éveimre magánúton takarékoskodjak, mert egy, az összeomlás határán álló, és a tervezett, 35-40 év múlva történő nyugdíjazásom idejére prognosztizálhatóan lófaszsemmi ellátást nyújtó rendszerrel bohóckodsz. Mindeközben visszalököd nekem kegyesen, hogy az adóm 1%-áról magam dönthetek? Anyádat döntsd meg, mind a 100%-ot én kerestem, de tőled nem kapok cserébe semmit!

Holott meg lehet ezt oldani okosabban is, rögtön két út is kínálkozik rá. Az egyik (nekem kevésbé szimpatikus) arról szólna, hogy oké, mélyen belekotorsz a zsebembe, a pénzem nagyobb része nálad landol - de akkor tessék valóban gondoskodni rólam, meg erről a többi tízmillió magyar állampolgárról. Ha már azt mondod, hogy "hoci, add ide, én okosabban tudom elkölteni", akkor csinálj is úgy! Modern és ingyenes kórházakat, versenyképes tudást ingyen nyújtó oktatást minden szinten, alanyi jogon a legjobbat mindenből mindenkinek!

Csak ugye, ezzel az a baj, hogy Te, kedves Magyar Állam, ennél sokkal, de sokkal bénább és szemetebb vagy. Te a fentieket hazudod, de közben lófaszt a seggembe, azt kapok jó minőségben ingyen. Úgyhogy ott lenne a másik lehetőség, hogy ne add elő itt nekem a zsebpénzemmel basáskodó családfőt, hanem kérem szépen vissza a pénzemet! Egyezzünk meg: nem a többségét, nem a felét, de a harmadát, azt odaadom. Tiéd lehet minden keresményem 33%-a, becsülettel bevallok én mindent - csak aztán, miután megkaptad, többet ne baszogass.

Most ugyanis csak egy harácsoló, pénzéhes rohadék vagy, aki útonálló, aki belök a sarokba, és elveszi a pénztárcámat. Hát a faszomat, azt.

Nabazmeg!

Nem tudok belépni a gmail-embe. Biztos az NBH.

Azt írja a belépőoldalon:

Ezt a fiókot szokatlan fiókhasználati tevékenység miatt zároltuk. Akár 24 óráig is eltarthat, amíg ismét hozzáférhet fiókjához.

 

Aki ma levelet küldene a gmail-es címemre, küldjön SMS-t is, megadom neki a vészcímemet. Vagy várjon holnapig. Kurvaéletbe.

 

Ui: otthon majd ellenőrzöm a lakást, telepítettek-e poloskákat is. Tudtam én bazmeg, hogy nem szabadna a dídzsé lemezlovasszindikátussal összerúgni a port, biztos szóltak a befolyásos barátaiknak, oszt ez lett belőle. Bekerültem a hálózat csapdájába.

Csak egyvalaki próbált segíteni rajta, pedig legalább harmincan voltak a buszon.

Ennyi a fontos ebből a cikkből. Legalább harmincan voltak. Meg a sofőr. És akkor most nem linkelek ide bejegyzéseket a békávéfigyelőről, hogy bezzeg vékonydongájú csávókat hányszor csaptak már meg éjszakai buszokon a "bátor" biztonsági őrök. Mert azok most épp nem voltak ott, meg egyébként is, nem csak ők számítanak, bazmeg, hanem hogy legalább harmincan voltak a buszon.

 

Társadalomkritika OFF, csak a tegnapi után ez nagyon kínálta még magát.

 

UPDATE: végre ilyesmit (klikk ide) is olvasni, nem csak azt, hogy "oldja meg az állam".

 

Szopjon le? Etikusan?

Nem akartam a témával többet foglalkozni, de többen is bekommentoltátok az alábbi videót, melyen az "etikus DJ-zést" követelő Magyar Lemezlovas Szövetség alelnöke épp azt skandáltatja a fiatalokkal, hogy "Szopjon le!"

Jeszenszky Elnök Úr, ha még erre járna valamikor, árulja már el: nem sül le a pofájáról a bőr?

 

Ui: egyébként meg lesz szíves valamelyik újságíró blogolvasóm megírni a sztorit. A videóval már üt a dolog, szerintem (ha leszednék a YouTube-ról, most mentettem le, szóval dobj egy mailt és küldöm).