zoli voltam


Lakást vegyenek!

2011. március 03. - zoli vagyok

Árulom. Jelenleg 12 ingatlanközvetítővel szerződtem le - söréttel lövök, aki csak felhívott, mindnek aláírtam, pörgessék, hátha elmegy.

De gyerekek, ezek között van néha extrán hülye is. Tegnap is csörög a telefonom, felveszem, hallózok, és már hadarja is  számon kérő, kioktató tónusban a néni, hogy: 

- Jó napot, én csak szeretném azért elmondani, hogy mit mondtak a vevőink! Azt mondták a vevőink, hogy sokallják az árat, mert hogy nincsen lift!

 

Ez így, ennyi, elköszöntem, vettem az infót. De azért pár dolgot nem értek.

Kezdve azzal, hogy vevőnek nevezni ezeket az unatkozó lakásturistákat erős túlzás. Vevő az, aki lakást vásárol, de bazmeg, ezek csak ténferegnek, hogy "hát, még nem is tudom, hogy mikor akarok venni, most csak úgy megnézem, hogy mik vannak" - akkor menj el pizzafutárnak, te szerencsétlen, naponta 20-30 lakásba is betoppanhatsz így. Vagy csótányirtónak, esetleg készenléti kommandósnak - még be is rúghatod a kiszemelt lakás ajtaját, egyeztetni sem kell a tulajjal. Vevő, persze.

Aztán a konkrét esetben meg azt nem vágom, hogy ez a lift-dolog, ez hogy van. Mert, ugye, akinek kell a lift, akinek fontos a lift, az mi a faszért panaszkodik egy deklaráltan, egyértelműen lift nélküli lakásra, hogy nincs lift? Ilyen alapon én is körbehívhatnám az összes garzonlakás tulajdonosát, hogy "aj-jaj, csak egyetlen szoba van? Hát nekünk legalább három és fél kellene, nagy a család! Egy szoba, az nagyon kevés, nem is tudom, hogy gondolják? Csak egy, egyetlen szoba?"

Azt meg aztán végképp nem értem, hogy miért lenne ez az alku alapja? Figyelj, tényleg, én csökkenthetem az árat, de ha leviszem a felére, akkor se lesz a házban lift! Vagy tényleg ennyire hülye valaki, hogy liftes házban akar lakni, mert mittomén, a fájós lába vagy az ormótlan nagy teste miatt nem tud felmenni a lépcsőn - de mégis vesz egy lealkudott árú, harmadik emeleti, lift nélküli garzont, és bár majd' meghal minden lépcsőfordulóban, de abból merít erőt, hogy "nem baj, nem baj, az a lényeg, hogy lealkudtam négyszázezret a vételárból"?!

Vegye meg valaki a kibaszott lakásomat. Garzon, lift nélküli.

 

UPDATE: közben rájöttem, hogy a telefonáló a 12 közül valószínűleg az a közvetítő asszonyság lehetett, akit múlt héten le akartam rúgni a lépcsőn. Hozott ugyan egy lakásturistát, de amíg mentünk fel a lépcsőházban, folyamatosan panaszkodott a vevő füle hallatára, hogy "huhh, ez azért nagyon magasan van, jaj, még egy emelet, jaj, mennyi van még, háááát, ezt azért majd meg kell szokni".

Harmadik emelet, bazmeg, nem a Himalájára mászunk! Tényleg ott voltam, hogy levágom a földszintre, milyen közvetítő az ilyen, a vevő előtt ócsárolja a lakást?! Szóval könnyen lehet, hogy nem is "a vevők" véleményét, hanem saját szörnyű élményét közvetítette így utólag.

SP kontra Mocsok 1 Kölykök

Nem hobbim ez nekem, de sajnos bejön az ablakon. A fahangú, plázahaknis gyerek meg van sértődve egy valódi zenekarra, mert utóbbit jelölték Az év hazai felfedezettje díjra, míg őt nem.

Azt most ne firtassuk, hogy hogy a faszba' várja el egy, a magyar könnyűzenét  évek óta első vonalban romboló termék (mert SP nem zenész, nem művész, hanem egy árucikk), hogy idén is "felfedezzék"?! Vele ellentétben a Mocsok 1 Kölykök még sosem kapott ilyen lehetőséget, tényleg újak, frissek, és nem mellesleg tényleg zenészek, akik zenélnek és énekelnek.

Hogy tudjuk, miről beszélünk, előbb nézzük a pengeváltást. SP a Fonogram 2011-es jelölések közlésekor twittelt egy hisztiset a kamaszlányoknak:

Lehetne tippelgetni, hogy SP 50%-ába kik tartoznak bele, és miért büszke arra, hogy nem ismeri, mondjuk, Babos Gyula vagy Dresch Mihály nevét (azaz a magyar jazz en bloc ismeretlen lehet számára), vagy nem tudja, kicsoda Eric Clapton, Slash (a nemzetközi rockzene is fehér folt maradt) vagy épp az Anima Sound System, a Kispál és a Borz, a Quimby (az elmúlt 15-20 legfontosabb magyar zenekarai között ez a három pedig biztos ott van); de érintetteket keresve a reakciókból érdemes kiindulni. Tök véletlen hogy észrevettem,  mert alig pár napja lájkoltam csak a Mocsok 1 Kölykök oldalát, a tipikus "hallottam a rádióban egy kurvajó számot, neten rákerestem, a többi is állat, bejelöltem"-eset. Ezt írták SP picsogására válaszul:

 

Adott tehát egy fiatal zenekar, ami kurvára ellenszélben mozogva, a plázahaknikon tátogó, autotune-nal helyrepakolt hangú, botfülű poppiaci termékek mellett is képesek előbbre jutni. Itt van egy fiatal banda, akik rendszeresen fellépnek, a közönségük pedig a zenéjüket szereti, nem a sztárocska Facebookra taktikusan feltöltött  fotókon látható seggét, illetve hasvillantását. Adott egy zenekar, aminél az az üzemszerű működés, hogy zenélnek:

A másik oldalon meg adott egy magától elszállt, divatos kisköcsög, aki énekesnek vallja magát, de valójában évente egyszer kell énekelnie: akkor, amikor a stúdióban felveszik az új lemezt, és hangonként kalapálják helyre a fals borzalmat, amire a torka képes. Utána minden megy felvételről a plázahaknin, és csak a kiállásokban kell azt kiabálni, hogy kezeket a magasba, meg hogy de jó itt Gödön. Évek óta a popszakmában van, és most először lesz élő fellépése... nem vicc. Úgy hívja, hogy "nagykoncert" - mintha legalább "kicsi" lett volna eddig bármikor, nem csak tátikás hakni... brrr.

Még jó, hogy az idő nem neki dolgozik. Azt így, 23 évesen már nyilván sejti, hogy villámgyorsan visszatetsző lesz, ha továbbra is az általános iskolás kislányoknak akarja nyomni a "művészetét", nem lehet már sokáig előadni a tinisztárt. Míg egy fasza zenekar különösebb identitásválság nélkül pöröghet évtizedekig, neki már most az új célcsoportot kell keresnie. Lehet, hogy meg tudja oldani, mert PR-ból meglepően felkészült a magyar átlaghoz képest (vakok közt félszemű, de akkor is), maga rakta össze azt a rendszert, ami kívül-belül elég hatékony ahhoz, hogy összegereblyézze a prepubertás kislányokat és a nyunyófixált buzikat. Kérdés, kik lesznek az új rajongók...

Ami viszont nem kérdés, hogy nálam a Mocsok 1 Kölykök még magasabb polcra kerültek. Tőletek pedig azt kérem, hogy ha a tökötök (petefészketek) tele van a csinált, műanyag, piaci macskajancsikkal a popzenében, ha szerintetek is az a nagyobb baj, hogy egyáltalán ismerjük SP-t, és szerintetek is inkább a zenészek kapjanak zenei díjakat, ne egy facebookolt fiúsegg, akkor lájkoljátok a Mocsok 1 Kölykök oldalát:

Klikk ide!

 

Ja, és hallgasd meg, ők azok:

 

Kiegészítés: miközben egyáltalán nem törvényszerű, hogy SP szubkultúrája csak a fost termeli ki - ott van például Fluor, akinek a kisujjában több a muzikalitás, mint SP egész eddigi életművében. Nem véletlen, hogy még az MR2 Akusztikba is be lehetett ültetni.

Pizzamatek

Ha másfél óra után felhívom a pizzafutárt, hogy hol a kajám, hiszen 30-55 percen belülre ígérték a szállítást, és azzal "nyugtatnak", hogy MÁR MAJDNEM húsz perce elindult a futár, az gáz.

Apám, nem húsz perce kellett volna ELINDULNI, hanem bő félórája MEGÉRKEZNI.

Egyébként az a nevük, hogy Happy Hot Pizza. Szerintem ez rossz név. Én ugyanis már kurvára nem vagyok Happy, és egyelőre erős a kétségem, hogy az a pizza ennyi idő után mennyire lesz Hot.

Faszom, tudtam, hogy a bevett neveknél kéne maradni. Nekem is van időpontom, amire oda kéne érnem, és nem hívhatom fel a rám várakozókat azzal, hogy bocs, de dupla idő alatt jött ki a pizzám, ugye megértik?!

 

UPDATE: két óra várakozás után lemondtam a pizzát.

Megint beteg :(

Őszintén a faszom tele van már ezzel, alig egy hónapja a lázas-fosós betegség, most meg ez a meghűléses vagy mi.

Hajnali egyig forgolódtam (közben szegény Björk is nyugtalan volt, kaptam is tőle éjfél körül visszakézből egy tockost - néha kung-fuzik álmában), aztán picit aludtam, majd hajnali négykor felébredtem, és kínlódás negyed8ig. Köhögés, tüsszögés, az orromban olyan félpályás útzár, hogy a "békés tüntetők" sírva kérnék a receptet... utálom.

Napok óta ipari mennyiségű teát iszom, mindig itt gőzöl mellettem a kancsó. Apropó, innen is szeretném üzenni az IKEA illetékeseinek, hogy legközelebb, ha ilyen használati tárgyat terveznek, egy apró mozzanatot még iktassanak be a gyártási folyamatba. Arra gondolok, hogy "Klaus, Hjalmar, ez a kancsó nagyon szép lett, de most próbáljatok önteni belőle egy bögrébe... aham... aham... nos, szerintetek az rendben van, hogy bárhogy próbálkozol, ott csordogál az oldalán is a folyadék? Ugye, nem? Na, akkor rohadt gyorsan tervezzétek újra a csőrét, különben ma nem kaptok húsgolyót!"

Morózus vagyok, tüskés. Kiváló bazmegolásokat tudnék most rittyenteni, de ahhoz meg erőm nincs.

 

Beteg

Önmagához méltó módon búcsúzik az év: benyeltem valami kurva vírust, a visszautazásom reggele-délelőttje folyamatos fosással telt (bocs), elképesztően szarul voltam. Lassan gyógyulok azóta.

Persze ilyenkor késik majdnem egy órát a vonat is, hogy dögölne meg visszamenőleges hatállyal mindenki, akinek köze volt a MÁV lerohasztásához. Kómás zombiként szálltam le a vonatról Pesten, buszra fel, buszról le - az utolsó százméterekre félretett Street Fighting Man max hangerőn üvölt a fülemben, rángatom magam után a bőröndöt, érjek már haza.

Szarul vagyok, újabb kör a vécére, aztán gyorsan kipakolok, újabb kör a vécére, majd elcsomagolom Björk szüleinek a szál kolbászt, amit a szüleim küldtek, indulás előtt még újabb kör a vécére, elvergődök a HÉV-ig, fel, Békáson le. Ez a legszarabb rész, totál átfagytam, lassan 24 órája semmi kaja nem maradt meg bennem, ergo belülről sem melegít semmi (tudom, nem valami tudományos így, de ezt éreztem). Björkéknél képtelen vagyok felmelegedni, pedig a szép, új, vastag pulcsit is fennhagyom, amit a szüleitől kaptam karácsonyra. A lázam 37,4 - de szerintem csak azért ennyi, mert szétfújt a szél, a hideg. Visszafelé már Björk Fater visz minket kocsival. Otthon forró tea, takaró, lassú felengedés és újabb lázmérés: 38,9 - ez már reálisabb. Éjszaka a kanapén alszom, hátha Björk így nem kapja el, meg így kevésbé is zavarom azzal, hogy takkra minden órahúszkor felébredek valami lázálomból. Mosott szar vagyok reggelre, valamint tokától-bokáig vörös kiütés.

Másnap ropinap, ritkuló emésztési problémákkal - azt hiszem, a Nagy Karácsonyi Zabálás méltó kezelése zajlik épp; ha előre tudom, hogy ez lesz, inkább kihozom döntetlenre: csak csipegetek a nagy asztalnál, de egy testcsellel kikerülöm a vírust is.

Itt tartunk most. Holnap már bemegyek dolgozni is, és ha kicsit elcsúszva is, de lesz rendes évzárás a blogon is.

*

UPDATE - más is megkapta a rota-vírust:

 

 

 

Running man

Kábé negyven perc múlva jön a taxi értem, a mai utolsó penzum miatt. Még ez a legjobb rész egyébként, szeretem csinálni - de nem mondom, hogy nem tudnék helyette, mondjuk, aludni.

Vannak kudarcok, egyébként. A szemfülesek (és/vagy az RSS-huszárok) láthatták, hogy tegnap két bejegyzés is kint volt itt - pár percig, aztán levettem őket, mert szarok és/vagy nem ide valók voltak. Vagy viszonylag rövid időn belül kitalálom, hogy milyen kontent juthat még ide a munka mellett, vagy csőd lesz.

De azt például csak ide tudom megírni, hogy két hét alatt a harmadik kurva levél jött a kurva APEH-től, és persze ezeket a kurva Keleti pályaudvar mögötti mocsokpostán kell felvenni. Ma konkrétan negyven percig tartott, mire a sorban előttem álló négy embert leadminisztrálták - ebből ketten végül nem is kapták meg a küldeményüket. Az egyiket nem találták, képzeljétek, nem találták a postások, bár ott van a postán, és értesítést is dobtak be róla a címzettnek, elméletileg ott van, csak most nincs meg. Menjen vissza érte máskor... de miért nem nézik meg most ott, ahol majd akarják?

Nem, nem aznapi levélről volt szó, ami "még a postásnál van", hogy a közkeletű lerázó szöveget kizárjuk - a kedvencem egyébként az, amikor ezt este hétkor, postazáráskor dobják be. De itt nem is erről volt szó, egyszerűen nem találták... a másik meg talán még vérlázítóbb volt. Ott valami fiatal ügyintéző csak jött egy cégtől, hivatalos levélért, azt sem találták, míg rá nem jöttek, hogy ez az a küldemény, amit múlt héten már felvett. Csak a postás megint dobott be róla értesítést - nekem ebből pedig ez jön le:

Jól gondoltam, hogy sokszor a postás nem a kézbesítendő levelet/csomagot markolva jön a lépcsőházba, nem csönget fel, hanem egy kurva szó nélkül bedobja az értesítést, hogy nem talált itthon. Szerintem el se hozza a postáról a küldeményt, egyébként, menjen be érte a paraszt, ő csak értesít, nem kézbesít.

Annyira fostenger a posta, hogy senki nem szólt a kézbesítőnek, hogy a csomagot már átvették, és ezért a listáján, amolyan "virtuális" küldeményként továbbra is ott volt, így bedobott egy újabb értesítést róla (és ezért gondolom, hogy nem a levéllel megy be a lépcsőházba, hogy nem is akar kézbesíteni - ekkor ugyanis feltűnt volna neki, hogy nem tud mit átadni).

A másik bazmegolás nem ilyen hangos, sokkal inkább véleményes. Az van, hogy elszántam magam, múlt héten, hosszú idő után rendeltem megint dobozos irodapatkány kaját, mert olcsóbb és jobb, mint naponta feltalálni a spanyolviaszt házhozpizzával (drága) vagy saját kotyvasztással (vagy drága, vagy unalmasan szar, lásd virsli). A Bonaéppit nevű helytől, mert fasza a dizájnja (szakmai ártalom, bocs, megvesz a látszat), mert modern, fent van a faszbukon (dettó), harmadrészt pedig, és ez a legfontosabb, menzaízmentes kaját ígértek.

És itt a bökkenő: tényleg kibaszott finom dolgokat hoztak négyből kétszer. Akkor, amikor tényleg házias dolgokat rendeltem: a kolbászos lencselevesük kurvajó, a túrós palacsintájuk (eperrel) anyáméval vetekszik, és a töltött paprikát is bármelyik nagymama skrupulusok nélkül a nevére venné. A rántott hekk, na, az viszont valami anorexiás és bazira szálkás (hekk, baszki, én se hittem el) halból készült, kevés volt, szar volt, a tejszínes-gombás csirke pedig erős közepes... De ettől még boldogan rendelnék tőlük, pörköltet meg rántott csirkét, érted, mert a házi kajáik tényleg nem menzaízűek.

Csak a pontosság, illetve annak hiánya, a kiszámíthatatlanság, az nem fér bele. A négy alkalomból egyszer valamikor kilenc után hozták (fasza), egyszer dél körül (elmegy), kétszer viszont délután kettő előtt pár perccel estek be vele... ami már nagyon-nagyon-nagyon nem ebédidő! Ott jojóznak már a szemeim, már rég meg kellett volna ennem, épp el se tudok szabadulni, ergo az egyik nap fél4kor "ebédeltem", a másik alkalommal meg vacsora lett belőle, mert hazahoztam.

Úgyhogy ez most egy duplán vesztes helyzet - erre a hétre nem rendeltem tőlük, ami nekem is szar (drágán éhezek), meg nekik is (-1 ügyfél). Pedig az a palacsinta, komolyan mondom, az valami zseniális volt, tényleg.

Viszont így visszaolvasva a bejegyzést, asszem, kár volt picsogni az elején. Kábé visszatértem :) 

 

OPNI-t, most!

Direkt fogalmazok sarkosan: a közveszélyes bolondokat igenis zárják bolondokházába!

Ez szebben úgy hangzik, hogy az ön- és közveszélyes pszichiátriai betegek kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani saját maguk és környezetük biztonságára, ennek érdekében pedig olyan bentlakásos intézményekre van szükség, ahol a sérült emberek megfelelő kezelést kapnak, és kizárjuk a magára hagyott betegek egymás közti, vagy harmadik személlyel szembeni, erőszakos interakcióit.

Én viszont nem szeretném ezzel pofozni a szart, úgyhogy bekaphatja, akinek nem tetszik, akkor is megismétlem: tessék a közveszélyes elmebetegeket bezárni. Nem, nem börtönbe, hanem egy helyre, ahol vigyáznak rá, gyógyszerekkel, modern módszerekkel próbálnak az állapotán javítani, és mindeközben a társadalom egészségesebb része biztonságban van tőlük. Nem, nem büntetni szeretném őket, hanem kölcsönös védelemre vágyok: védjék meg őket az általuk értelmezhetetlen külvilágtól, és védjék meg a társadalmat azoktól, akik minimális önkontrollra se képesek.

Hoppá-hoppá! Szopjá'-szopjá'!

Végigszart nadrágszárú, nagydarab őrült dülöngél a Moszkván, csimbókos haj, borzalmas bűz, zavart elme. Ezt a fenti rigmust üvölti bele a kutyaól bérletpénztáraknál sorakozók arcába, anyuka óvodás kislánnyal, banyatankos néni, löki bele az arcukba, hogy szopjál-szopjál. Nem normális. Mégis hagyják. Nem jön ki az öt nagydarab biztosőr közül egy se a metróból, továbbra is inkább az utasok fején keresztül üvöltözve "beszélgetnek". Nyilván nekik a bejárattól tíz centire már nincs hatáskörük. Nem jön rendőr, nem jön mentő, nem jön kényszerzubbonyos különítmény.

Ha meg én "jönnék", akkor... hülyeség, mit tudok én csinálni? Verjem meg? Dehát ez nem egy bűnöző, hanem egy beteg ember. Beszéljek a lelkére, hogy ne csinálja? Mondom, őrült, nem meggyőzhető. Üvöltözzek a telefonban rendőrrel, mentővel, akárkivel, hogy vigyék innen? Ha meg is teszik, két nap múlva újra itt lesz. Tapasztalat.

Ugyanis nincs hova rakni.

Fedél nélkül, lakat nélkül

Jelen állapot szerint Budapestet, jellemzően a megszüntetett OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) nagyobb "vonzáskörzetét" jó ideje ellepték az őrültek. Nem, nem fogom szebben hívni őket. Tutymoroghatsz nekem jogvédésileg, bazmeg, de nem veszem be, hogy mennyire aggódsz értük, meg mennyire korrekt vagy amúgy politikailag: én azt szeretném, ha ezeknek az embereknek jutna fedél, kaja, törődés és ápolás - te meg azon kattogsz, hogy hogy hívom őket, miközben a saját szarukban fekszenek a placcon?!

Hülye.

Kell egy hely, ahol ezek az emberek nyugodt körülmények között, emberi méltóságuk maradék darabjait glancolva élhetnek - és nekünk, többieknek is kell a "helyünk", idekint, ahol mi is békében lehetünk. Jogunk van, bassza meg, jogunk van hozzá, nekünk is jár. Végtelenül elegem van már abból, hogy amikor a csajom egyedül jön haza este, az esetek felében arról számol be, hogy megint volt egy őrült a villamoson, és ezért kell hamarabb leszállnia, ezért fél tömegközlekedni, ezért van elbaszva már megint a napja. Ott ül vele szemben a bolond, és vérben forgó szemekkel előadja a riadt csajomnak, hogy hogyan fogja megfojtani. Nincs biztonságban sem ő, sem mindazok, akik hozzá hasonlóan nem tudnák megvédeni magukat egy elmebetegtől... és nem is csak a biztonság! Mert nem, nem és nem, nem nyomják le a torkomon, hogy megint pont én kerültem a bré rosszabbik végére, megint én hozzam meg az áldozatot, mert épp nincs intézményes megoldás a gondra, tehát tűrjek, hallgassak, forduljak el.

Lófaszt. Elegem van már ebből. Miért mindig az a válasz mindenre, hogy "emberek, ezt most bírjátok ki, nem tudunk mit tenni"?! Ja, meg a másik kedvencem, a "de eddig még nem bántott senkit!"; ami egyébként minden sorozatgyilkosról is elmondható - az első áldozata előtt. Azt is tapasztalati tények alapján szoktuk kijelenteni egy kutyáról, hogy harapós - azaz miután már bántott valakit.

Biztonsági zóna

Örök vesszőparipám egyébként, hogy akinek a dolga lenne ezt megoldani, az az esetek jó részében nem is találkozik a problémával. Jómódú izoláltságban él, így fingja sincs arról, mi újság odakint (ahogy például azok rajzolják a vasúti vonalakat, azok döntenek bezárásról, átszervezésről és közvetve a menetrendről is, akik vonatjegyet utoljára Csillebércre vettek, húsz éve). Nem látja az őrültet, mert nem jár arra. Frankó biztonsági zónában mozog, és nem érti, nem is hiszi el, hogy ez gond. A torkosborz többség meg agyig tolja az MP3-lejátszót a fülébe, mert már megint elkezdett ordítani egy őrült a villamoson. Pörög a saját tengelye körül, mint a búgócsiga, mert már megint őt baszkurálják a megállóban az agymenésükkel. Lépteit szaporázva tolja át a téren a babakocsit, riadtan fogja be a gyerek fülét, takarja el a szemét, hogy ne lássa, na hallja az üvöltve faszlengető bácsit, aki vele szemben támasztja az oszlopot.

Csináljatok már valamit

Tessék újra kinyitni az OPNI-t. Tessék megcsinálni szépre, jóra, modernre, tessék egy jól működő intézménnyé alakítani. Aztán pedig tessék körbemenni a városban, és körülnézni végre, kikkel osztjuk meg az ülést, kiken kell átvergődni a megállókban, kik produkálják magukat öntudatlanságukban az aluljárókban. Csináljatok már valamit, bassza meg.

És nem, nem én vagyok az embertelen, hanem te. Te, aki szerint ezeket az embereket rá lehet engedni a társadalomra - holott szegény bolondok is szenvednek ettől, meg körülöttük az egészségesek is. Te, aki azzal jössz, hogy neki JOGA VAN - de nem ám az őt megillető, gondos orvosi ellátáshoz, ami SZÜKSÉGSZERŰEN bentlakásos intézményben történne, á, dehogy... szerinted ahhoz van joga, hogy ilyen ember alatti szinten tengődjön a köztereken, és betegen terrorizáljon mindenkit, igen, ehhez van joga? És nekem meg legfeljebb kussolni, ugye.

Na, nem. Tessék újra kinyitni az OPNI-t, és tessék tisztába tenni a dolgokat. OPNI-t, most, mert ebből már elég.  

Valahol a szomszédban vernek egy nőt

Vasárnap este 20:45, valamelyik szomszéd házból női sikítás.

- Ne csináld, te barom! Eltöröd a karomat!! Hagyd abba!

Férfihang kontráz, de azt nem érteni. Aztán már a nőt sem, sikít, üvölt, majd elhallgat.

Mit kell ilyenkor csinálni? Menjek le járőrözni és fülelni, hátha be tudom azonosítani, hogy hol van a balhé? Vagy kihívni úgy a rendőrséget, hogy csak kábé tudom, és találják meg ők hat-hét ház több tucatnyi lakásában, annyiból, hogy "nőt ver férfi"? Vagy mi?

Mert az viszont nagyon szar, hogy azon kívül, hogy ide ezt leírom, nem csinálok semmit.

 

From Apeh with love

- Halló, jó napot, Zoli vagyok, és kaptam Öntől egy levelet, miszerint "egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezhet". Gondolom, itt az osztalék utáni terhekről lehet szó, amit befizettem, csak...

- Akkor írja rá a "kilences lapra"!

- Elnézést, ezt így nem biztos, hogy értem, szóval kell egy másik papírt csatolnom, vagy bevinnem, mi ez a kilences?

- Pont a kilencest, a kilences lapra írja rá!

- Azt tetszett írni, hogy a személyes megjelenésem indokolt, úgyhogy ezért kérdem, hogy biztos elvigyek mindent, mert ebből még nem feltétlenül értem, hogy mi a teendőm, nehogy elrontsam, és büntetést kapjak...

- A kilences lapot küldje be postán a Madarászba, mondom!!!

- Viszonthallásra.

*

Remélem, a fogorvos majd kérdés és figyelmeztetés nélkül rántja ki a fogadat, és azt is saját károdon tanulod meg, hogy mit nem lett volna szabad enni, inni, vagy csinálni a műtéted után. Remélem, majd csak az első számlánál jössz rá, hogy milyen apróbetűst titkoltak előled az ügyfélszolgálaton, és már kicsomagolsz, mire leesik, hogy az utazási irodában "csupán" a szomszédban zajló építkezésről, és az addig is vidáman üzemelő sertéstelepről nem tájékoztattak.

Remélem, teleszórják mazsolával az ételt, amikor direkt kérdezted a pincértől, hogy ugye nincs benne, és remélem, a friss felvágottas halom mögött rejtegetett, összeszáradt maradékot csomagolják be neked lopva a papírba, madzaggal és fémplombával együtt lemérve. A kurva anyádat, de ribanc.

*

A fenti beszélgetés hetekkel ezelőtti. Tegnap jött egy levél, hogy megbüntetnek több tízezer forintra. 

 

Fuck, fuck

Két rövid megjegyzésem lenne.

Egyrészt, ha még egy helyen meglátom azt, hogy "búcsú a 75-ös izzótól", komolyan elkezdek sikoltozni. Nem igaz már, hogy ez ekkora hír legyen, az elmúlt napokban mindenhol mindenki megírta. Oké, kivonták, hova szarjak?

A másik, hogy most, tényleg, most jöjjön nekem valami nyáladzó ökotudatos miazma azzal, hogy elsivatagosodás meg globlális felMELEGEDÉS, most, hogy ezen a nyáron júniusban MÉG fűtenünk kellett, és tegnap, augusztus utolsó napján MÁR bekapcsoltuk a fűtést.